Különös élőlény látható a magyar zászlón, sokkol, ha megtudod az igazságot

Természetesen nem a mai Magyarország hivatalos zászlajáról van szó, hanem arról a történelmi jelentőségű zászlóról, amelyet hazánk majdnem egy egész százéves cikluson át használt a 14. században. A nemzet és a határainkon beül élők egy fontos korszakban is ezen lobogó alatt gyűltek össze, ha éppen meg kellett védeniük a hazát a betolakodók, az agresszorok ellenében. Ebben az időszakban uralkodott a Magyar Királyság történetének egyik legfontosabb, és legsikeresebb vezetője, Károly Róbert is. 

Az állam az ő királysága idején élte egyik csúcskorát, 1308-től 1342-ig.  A hivatalos nevén I. Károly néven regnáló király korszakában rengeteg olyan rendelet és törvény született, amely egyrészt emlékezetessé tette ezt az uralkodást, másrészt segített megmenteni a külső fenyegetésektől hazánkat. A később végül darabokra hulló királyság számos szent jelképpel bírt, amelyet Szent István, vagy az ő utódai hagytak a jövendő generációknak. Ilyen a Szent Korona, amelyet a Vatikán küldött első királyunknak, vagy az Országalma. Ám van egy jelkép, ami kevés állandóságot és változatlanságot tud felmutatni a Kárpát-medencei létünk évezrede alatt. Ez nem más, mint a már fentebb említett zászló. 

Az évszázadok során számos zászló lobogott várainkon, vagy éppen a Parlamentnél.

A nem hivatalos állami zászlót 1990. óta, a rendszerváltástól használjuk. a kommunistáktól és a szocialistáktól való megszabadulásunk ünnepeként. A piros-fehér-zöld háromsávos lobogó közepén a koronás magyar címer feszít, mintegy jelképeként a magyar hazának. Ám a 14. században még nagyon más arcát mutatta a szent zászló, amelyet ezrek haltak meg csak abban az időben. 

Az Árpád-ház 1301-ben csúfos véget ért, alig háromszáz éves uralom után. Bár már Szent István után megbicsaklott az öröklési rend, egészen a 14. század elejéig tartott a hullámvölgy, amikor is III. Andrással kihalt az államalapító uralkodóház. Ezt követően különböző házak, de elsősorban az Anjou-k következtek, köztük is Károly Róberttel. Azonban már 1301-től különleges lobogó állott a haza felett. A már eddig is használt, Árpád-házi piros-fehér sávok megmaradtak, ám a furcsa alakú zászló kiegészült egy érdekes élőlénnyel. Az idehaza ritkán használt liliommal. 

Nyolc egyenlő szélességű piros és fehér színű vízszintes sáv (Árpád-sáv), a rúd felőli részen kék mezőben sárga liliom mintázat.

A liliom ábrázolása ekkortájt igen elterjedt volt a középkori Európában, elsősorban a franciáknál (innen ered az eredeti elnevezése, ami a fleur de lis) és az olaszoknál is. Ugyan a történészek szerint már a cseh származású Vencel 1301-es megkoronázása idején is ez a fajta, liliomos zászló dívott. Ezért inkább tartjuk valószínűbbnek, hogy a francia eredetű Anjou-k miatt került bele címer élőlényként ez a virág a magyarok jelképére. Ami az ő bukásukkal örökre feledésbe is merült nálunk. Különben is, az Anjou-ház címerében még több aranyszínű liliom található, ezért is kötnénk mindenképpen hozzájuk ezt a szimbolumot. 

A szimbólumot, ami könnyen felismerhető, az összes kultúra a tisztaság, az erkölcsiség és Szűz Mária jelképeként azonosítja. 

A magyar zászló evolúciója: