Kitöröltek egy betűt a magyar ABC-ből, soha többé nem használhatjuk már?

Régmúlt betűk – A magyar ábécé egykori formái

A magyar ábécé ma hivatalosan 44 betűből áll, de ha egy kicsit alámerülünk a nyelv múltjának feltérképezésében, egy egész elfeledett nyelvtani világ tárul elénk, amelyet egy, a régies betűk kiejtésére fókuszáló hivatalos forrás is alátámaszt. Régmúlt magyar betűk bukkannak fel, amelyeket ma már sem tanterv, sem nyelvtanóra nem említ – mégis ott rejtőznek a névtáblákon, utczafeliratokon, a hivatalos dokumentumokban, az anyakönyvi kivonatokban és évszázadok hagyományában.

A legismertebb „eltűnt” betű kétségkívül a cz, amely régen a „c” hangot jelölte. Olyan nevekben találkozhatunk vele, mint a Czuczor, a Rácz, vagy a Kazinczy. Ezekben a szavakban ma már kiejtés szinten a „c” hang szerepel, de az írásmód még őrzi a hagyományt.

85 betű – több, mint a teljes magyar ábécé

A szakértők szerint legalább 85 különféle régies betűformát használtak és használnak ma is a magyar helyesírás egyes területein – főként neveknél. Ez több mint kétszerese az aktuális magyar ábécé betűinek!

A fogalmazás gyakorlataiban és a nyelvtanórán ezeket nem tanítják már, de a kiejtés szempontjából komoly fejtörést okozhatnak. Elég csak a következő példákra gondolni:

• cz = „c”: Bárczi → [bárci], Czuczor → [cucor]

• ch = „cs”: Cholnoky → [csolnoki], Madách → [madács]

• ff = „f”: Pálffy → [pálfi]

• ly = „j”: Kodály → [kodáj], Korbuly → [korbuj]

• y = „i” vagy „j”: Ady → [adi], Mayláth → [majlát]

Ez azt jelenti, hogy egy-egy régi név írásmódja gyakran több korszak nyelvi hatását őrzi – a nyelvújítás korától kezdve a családok saját hagyományőrző döntéseiig.

Miért maradtak meg ezek a betűk?

A régies írásmód egyik fő oka az egyedítés és a hagyományőrzés. Különösen a gyakori családneveknél, mint a Kovács, ezek a formák lehetővé tették, hogy a család különleges írásmóddal emelje ki önmagát – például Kováts, Kowács, Khovács, vagy Kovách.

Másrészt ezek a formák időnként megnehezítik az olvasást, főleg tollbamondáskor vagy hivatalos dokumentumokban, ahol nem mindig világos, hogyan kell az adott betűt kiejteni vagy helyesen leírni.

Hogyan élnek tovább a régies betűk napjainkban?

A magyar helyesírási szabályzat a legtöbb ilyen régi formát már nem tartalmazza. Például a „cz” hivatalosan nincs a magyar ábécében. Mégis, mivel ezek családnevekben és helynevekben tovább élnek, nem tűnnek el teljesen. A hivatalos iratokban, útlevelekben, személyi igazolványokban ezeket változatlanul használják, és a jog is elismeri a történeti forma elsőbbségét.

Tanulság - nem minden az, aminek hangzik

A magyar abc nem egyszerűen egy betűlista – sokkal inkább egy élő történelmi lenyomat egy olyan korszakból, ahol minden betű mögött egy család története, egy múltba kapaszkodó gesztus rejtőzött. Aki igazán jól akar fogalmazni, annak érdemes ismernie ezeket az elfeledett vagy csak félig eltűnt betűket. Mert bár lehet, hogy egy betű már nincs az iskolai nyelvtan része, de a családok, utcák és múltunk szövetében továbbra is ott él – akár egy „cz” a „utcza” szó végén.

És hogy válaszoljunk a cím kérdésére: Kitöröltek egy betűt a magyar ábécéből? Igen. De amíg vannak, akik használják, addig ez a betű soha nem tűnik el teljesen.

Az alábbi videóban egy nyelvtantanár, Radaković Huszta Orsolya beszél a magyar családnevekben előforduló régies betűkről: