Újabb kérdések merültek fel a 30 milliárdos ukrán aranykonvoj ügyében, egy részlet különösen furcsa

Páncélautók és titkosszolgálati kíséret: rajtaütés a magyar aszfalton

Március 5-én egy minden képzeletet felülmúló rajtaütés rázta meg a hazai közvéleményt, amikor a NAV és a terrorelhárítók megállítottak két gyanús járművet. Az Ukrajna felé tartó konvoj negyvenmillió dollárt, harmincötmillió eurót és kilenc kilogramm aranyat rejtett, ami összesen harmincmilliárd forintnyi vagyont jelent.

A hétfős kísérőszemélyzet taktikai-katonai ruházatot viselt, a műveletet pedig az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte.

Ez a pénzszállító egység Ausztriából indult, de a hivatalos utalás helyett a kockázatos közúti fuvarozást választották, ami miatt pénzmosás gyanújával indult büntetőeljárás.

Míg az ukrán sajtóban nem olyan régen robbant be igazán a lefoglalt milliárdok híre, mi már korábban is foglalkoztunk az osztrák határon feltartóztatott, gyanús körülmények között mozgó aranykonvoj különös részleteivel.

Szijjártó Péter válaszokat vár a rejtélyes transzfer miatt

Az ügy diplomáciai hullámokat is vetett, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter szinte azonnal magyarázatot követelt az ukrán vezetéstől. A tárcavezető több gyanús mozzanatot is szóvá tett, például azt, hogy az osztrák Raiffeisen miért nem utalta át az óriási összeget az ukrán Takarékbanknak.

„Kié a pénz? Az ukrán háborús maffiáé?” – merült fel a kérdés. Szijjártó Péter szerint érthetetlen, miért kell ekkora készpénzállományt közúton utaztatni, miközben az ország korlátozás nélkül hozzáfér a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez.

Különös adat, hogy csak idén már 480 milliárd forintnyi vagyon haladt át hasonló módon az országon Ukrajna irányába.

Szakértői kételyek az aranykonvoj és a feketepiac körül

A szakértők szerint a transzfer minden gazdasági logikának ellentmond. Az adóhivatal munkatársa rámutatott: „Teljesen szokatlan”, hogy a befektetési aranyat nem kimenekítik a háborús övezetből, hanem éppen oda szállítják.

A rajtaütés kapcsán felmerült, hogy a nyugati beszállítók biztosan nem készpénzt kérnek, az ukrán embereknek pedig hrivnyára lenne szükségük.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a háttérben fegyvereladások is állhatnak, mivel a segélyként kapott fegyverek jelentős része a feketepiacon köthet ki. A konvojjal tartó volt titkosszolgálati vezető jelenléte pedig egyfajta „élő biztosíték” lehetett az illegális üzletfelei számára.

Rongyok és gumipókok, a legfurcsább részlet a milliárdok mögött

Bár a két pénzszállító járművet speciálisan megerősítették, golyóálló üvegekkel és páncélzattal látták el, a rakomány kezelése megdöbbentő hanyagságról árulkodott. Egy iparági szakértő szerint „nem így néz ki egy normál akció”, ugyanis a harmincmilliárdnyi kincset nem biztonságos kazettákban vagy széfekben tárolták.

A legfurcsább részlet, hogy a töménytelen készpénzt és az aranyrudakat egyszerű műanyag zsákokba gyömöszölték, rongyokkal takarták le, majd hétköznapi gumipókokkal rögzítették az autók belsejéhez.

Ez a trehány megoldás egyértelműen leleplezi, hogy nem hivatalos banki tranzakcióról, hanem valakinek a sebtében menekített magánvagyonáról van szó.

A következő felvételeken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal drámai rajtaütését láthatod, ahol a pénzmosás gyanúja miatt megállított konvojból előkerül az a felfoghatatlan mennyiségű készpénz és arany, amelyet az ukránok az elmúlt hónapokban próbáltak átjuttatni az országon: