.jpg?crop=2549,1051,0,2&width=386)
Teljesen virágba borult a világ legnagyobb sivataga, őrület, hogy mi történt a Földön
Olvass tovább...
A Hunyadi-kor óta termesztett „vörös arany” ma is aranybányát érhet a magyar kertekben: akár néhány száz tő is milliós bevételt hozhat.
Létezik egy növény, amely első pillantásra csupán egy szerény megjelenésű, lila virágú dísznövény benyomását kelti – pedig értéke messze túlmutat szerény küllemén.
Nem harsány színű virágágyásban pompázik, nem magaslik ki a kert többi növénye közül. Mégis olyan értéket rejt önmagában, ami mellett sok más haszonnövény elhalványul. A különleges fűszernövény egyaránt jelen lehet egy kis magyarországi konyhakertben vagy egy nagyobb kert szegletében is – mégis kevesen tudják, mekkora gazdasági lehetőség rejlik benne.
Az értéke nem látványos virágzatában rejlik, hanem abban a mindössze néhány milliméteres bibeszálban, amelyet kizárólag kézzel, aprólékos munkával lehet „kicsalogatni” belőle. Ez az apró rész – megfelelő tisztaság és minőség esetén – grammonként több ezer (2500-3000) forintot is érhet. A kiváló, tiszta minőségű termés fél kilogrammja akár 1,5 millió forintért is gazdát cserélhet. Nem véletlen, hogy egyes régiókban a termesztése az elmúlt évszázadokban valódi aranybányának számított.
Nem igényel hatalmas földterületet, sem bonyolult technológiát – viszont a kézi munka, a türelem és a hozzáértés elengedhetetlen. A kellő növénytan és szaktudás segítségével akár kisebb családi gazdaságok, kerttulajdonosok is kipróbálhatják – akár csak pár száz palánta erejéig.
Olvass tovább...
Kevesen tudják, de ez a növény nem zárkózott el a magyarországi klímától. Sőt, történelmi kutatások szerint már Hunyadi Mátyás idejében is virágzott a Kárpát-medencében, különösen a Dunántúl déli részein. Az utóbbi években néhány lelkes termelő újra életre hívta a hazai termesztést, Fejér, Pest és Zala megyében pedig egyre nagyobb ültetvényeket építenek és gondoznak. A kezdeményezés a fűszernövények szerelmeseinek, de a tudatos befektetőknek is figyelemre méltó lehetőséget kínálnak.
A gazdaság iránt érdeklődő kerttulajdonosok, kistermelők számára ez a növény valódi megtérülést hozhat. Termesztése azonban nem javasolt belvizes területeken, így például az Alföld bizonyos részei nem ideálisak. A mediterrán jellegű, szárazabb, napfényes területek kedvezőbbek számára.
Egy kilogramm ebből a fűszerből megközelítőleg 120 000–170 000 virágból készül, ehhez körülbelül 50 000–85 000 hagymagumó szükséges. A piacon mért mennyiségének ára akár 2–3 millió forint is lehet.
Tegyük fel, hogy valaki 10 000 hagymagumóval kezd, amihez 400–500 ezer forintos indulóköltséggel kell számolni (beszerzés, telepítés, eszközök, öntözés, kézimunka).
Olvass tovább...
A betakarított virágokból kihozott sáfrány mennyiség 60–100 gramm lehet, aminek piaci értéke 120 000–200 000 forint között mozog. Ez első évben nem fedezi a teljes befektetést, viszont a hagymák szaporodnak, így a következő évben már jóval nagyobb mennyiséggel számolhatunk – harmadik évre a megtérülés már jelentős, sőt, akár a kezdeti összeg többszöröse is lehet a profit.
Ha a termelő a nyers fűszer mellett a palánta eladásába is belefog – mint sokan Zalaháshágy térségében –, akkor a jövedelmezőség tovább nőhet, amely kivételes lehetőségekkel segíthet egy-egy kert tulajdonosának vagy akár komolyabb mezőgazdasági vállalkozónak “passzív” jövedelmet biztosítani.
Igen, ez a titokzatos, milliókat érő növény nem más, mint a sáfrány. Egyetlen bibeszála is aranyat ér – nem véletlen, hogy sok nyelvben a „vörös aranyként” emlegetik.
Aki pedig időt és energiát fektet bele, egyrészt a megterülés örömét is átélheti, másrészt hozzájárulhat ahhoz is, hogy ez az egykoron megbecsült növény újra visszanyerje méltó helyét és presztízsét a magyar konyhában és mezőgazdaságban.
A sáfrány (Crocus sativus) őshazája Délkelet-Európa és Kis-Ázsia, de a legkorábbi ismert termesztése egészen Krétáig és a mezopotámiai civilizációkig nyúlik vissza.
Olvass tovább...
Az i. e. 2300 körüli időkben már említést tettek róla a források, és Kréta ősi freskóin is felismerhető a virág képe, ami arra utal, hogy már a késői bronzkorban is termesztették.
A vad ősének tartott Crocus cartwrightianus szintén e régióból származik. A növényt egyrészt fűszerként, de gyógyszerként is nagy becsben tartották: az egyiptomiak és a perzsák ételek ízesítésére és színezésére, valamint afrodiziákumként is alkalmazták.
A görög mitológia szerint még Zeusz és Héra menyegzőjének helyszínét is sáfrány borította, illatától pedig maga a főisten is megrészegült.
A történelmi feljegyzések szerint Nagy Sándor katonái is használták sebek kezelésére és fájdalomcsillapításra, ahogy Kínában is ismerték gyógyító hatását.
Az alábbi videó szemléletesen bemutatja a sáfrány ültetésének, szüretelésének folyamatát, valamint a bibék kinyerését az erre specializált üzemekben: