Két túrázó 120 millió forintos aranykincset talált az erdőben, rendkívüli magyar kapcsolat van a történetben

A történelem néha váratlanul bukkan elő a földből. Pontosan ez történt Csehországban is, ahol két túrázó egy hétvégi kirándulás során szó szerint aranyat talált – nem is keveset. A Zvičina-hegy lejtőin, nem messze a lengyel határtól, egy elrozsdásodott ónkonténer és egy vasdoboz rejtekéből közel 600 darab aranyérme és több ékszer került elő. A lelet becsült értéke meghaladja a 120 millió forintot, a történelmi jelentősége pedig még ennél is nagyobb – különösen számunkra, magyarok számára.

Történelem a föld mélyéről – egy világháborús rejtek titkai

A megtalálók először a földből kiálló fémdarabra lettek figyelmesek. Amikor ásni kezdtek, egy gondosan elrejtett ónkonténer bukkant elő, benne fekete szövetbe csomagolt, tökéletesen sorba rendezett aranyérmékkel – összesen 598 darabbal. Néhány méterre tőle egy másik, vasból készült dobozra is rátaláltak, amelyben többek közt sárgafém karkötők, láncok, egy régi púderes doboz és egy fésű is lapult.

A régészek és numizmatikai szakértők azonnal munkához láttak, hiszen egy ilyen mértékű lelet ritkán kerül elő ilyen jó állapotban. A szakemberek szerint a tárgyak összsúlya közel 7 kilogramm, ebből csak az érmék 3,7 kilogrammot tesznek ki.

Kik rejthették el – menekülők, nácik vagy a kommunista pénzreform áldozatai?

Bár a pontos eredet még mindig kérdéses, a szakértők több elméletet is megfogalmaztak. Lehetséges, hogy a kincset a nácik elől menekülő civilek rejtették el 1938 után, amikor Csehszlovákiát megszállták a németek. Mások szerint német állampolgárok ásták el a háború végén, mielőtt elűzték volna őket az országból. De van, aki úgy véli, az 1953-as kommunista pénzügyi reform miatt rejtették el a vagyont, mivel akkor rengeteg ember próbálta menteni a megtakarításait.

Bár a múlt még nem adta meg a végső választ, egy valami biztos: a lelet nem cseh eredetű.

A monarchia aranya – osztrák-magyar érmék és balkáni kötődések

A vizsgálatok során kiderült, hogy a pénzérmék többsége nem Csehországból származik. Találtak francia, belga, török, olasz, orosz, román, valamint osztrák–magyar aranypénzeket is – ezek egy része kimondottan a volt Jugoszlávia területére készült, például Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina piacaira.

Az osztrák–magyar aranyak jelenléte azért is különösen izgalmas, mert a kincsként rejtett tárgyak egy része akár magyar eredetű is lehetett. Az egykori Monarchia pénze hosszú évtizedekig forgalomban volt a térségben, így nem kizárt, hogy magyar magánszemély vagy kereskedő tulajdona is lehetett az elásott vagyon.

Mi lesz a kincsből, és mi jár a megtalálóknak?

A törvény szerint a két túrázó akár 10 százalékos jutalomra is jogosult lehet – ez akár több mint 12 millió forintot is jelenthet számukra. A teljes lelet jelenleg a Hradec Králové-i Kelet-csehországi Múzeumban van, ahol restaurálják és katalogizálják az érméket, valamint a többi ékszert és tárgyat. A múzeum célja, hogy a gyűjteményt kiállítás keretében is bemutassák a nagyközönségnek.

A történet azonban ezzel még messze nem ért véget: a kutatók most azon dolgoznak, hogy a tulajdonos személyére is fényt derítsenek – és hogy kiderítsék, miként kerülhetett ez a történelmi kincs egy eldugott hegyoldal földjébe, távol a világ zajától.

Egy kis magyar múlt a cseh erdő mélyén

A lelet minden darabja egy-egy időtlen történetet mesél, de számunkra a legizgalmasabbak mégis az osztrák–magyar érmek. Ezek a császári aranyak – melyek között Ferenc József vagy IV. Károly képmása is feltűnhet – egy letűnt korszak emlékei. Egy olyan időé, amikor Közép-Európa még közös gazdasági térség volt, és amikor az értékálló aranypénz még kézről kézre járt a Dunától az Adriáig.

Most, évtizedekkel később, a múlt újra megmutatta magát. És lehet, hogy valahol Magyarországon is akad egy padlás, pince vagy erdei rejtekhely, ahol a történelem újabb kincse vár felfedezésre.

Egy másik elképesztő történet a világháborús aranykincsek világából: hogyan lett egy kincsvadász felfedezéséből diktátori megszállottság – az alábbi videóban: