A magyarok őseinek csúcstechnológiás tárgya került elő, elképesztő magyarázatot találtak a tudósok

Az ókori kultúrák egyik magasztosabb titka most egy friss felfedezés keretein belül teljesen más megközelítésből világít rá a magyarok őseinek technológiai tudástárára. Egy több mint 2,300 éves csúcstechnológiai tárgy, amely a szkíták örökségét rejti, arra enged következtetni, hogy az ősi kultúrák sokkal fejlettebbek voltak, mint korábban gondoltuk.

A felfedezés háttere

1948-ban, a hideg Altáj-hegységben található szkíta sírhalmok alatt kivételes leletre bukkantak: egy rendkívül jó állapotában őrzött, vörös szövetbe burkolt bőrcipőt találtak.

Bár a lábbeli enyhén kopottá vált az idő múlásával pázhuzamosan, az anyagok és a kidolgozottság figyelemre méltóan épségben maradtak. A sírban egyéb tárgyak, többek között ékszerek, fegyverek és konzervált étkek is előkerültek, ennek hátterében a szkíták hasznos “túlélő raktározása” adhat magyarázatot.

Mint megannyi más ősi kultúra, a halottaikat különböző tárgyakkal temették el, amelyek az utóéletben vagy “mennyországban” hasznosnak bizonyulhattak a túlvilágra került személyek számára. Az érdekkeltő felfogásból adódik, hogy az elhunytak kellékei, valamilyen módon segítheti őket a lelki utazásuk során, vagy akár a következő életük kezdetén.

A felfedezett csizma lenyűgöző részletei még inkább kiemelik a szkíták rendkívüli technikai tudását. A csizmát teljes egészében díszítették, a szegélyek között egy piros gyapjú fonalból készült szalag futott, amely bőrfigurákkal volt díszítve. Az alakzatok aranyfóliával voltak bevonva, és kacsákat formáztak, melyek a csizma díszítésének középpontjában álltak. A varrásokat ínfonalból, vékony ónfóliába csomagolt szálakkal végezték. A bőr díszítése több helyen kivágott motívumokkal is kiegészült. Az ornamentika motívuma a lótuszvirág volt, amely aprólékosan kidolgozott, piros bőrrel díszített hátteret alkotott.

A csizma tetején finom határvonal húzódott, mely még szebbé tette a dizájnt. A talp különösen figyelemre méltó, mivel az egyik leginnovatívabb részét képezte a leletnek. A talp külső oldala keskeny és rövid volt, piros gyapjú anyaggal hímezték, és kétszeres ínfonal szegélyezte, körülbelül 1 mm vastagságban. Az ínfonalon apró fekete gyöngyök sorakoztak, mindegyik ötödik gyöngy között egy vékonyra csavart ínfonál kanyarodott át a talpon. A talp elülső részén és a saroknál nagy rombuszok voltak hímzettek ugyanazzal az ínfonallal, mindegyik rombuszon belül egy-egy kis kristályos pirit volt elhelyezve. A talp középső részén, a lábív alatt egy kis rombusz található, amelyben szintén egy piritkristály kapott helyet. A rombuszok metszéspontjaiban háromszoros varrás biztosította a stabilitást.

Szkíták: A technológia mesterei

A szkíták, akik Kr.e. 900 és 200 között éltek, nomád harcos népként voltak ismertek, akik hatalmas területeken, Ázsiától a Fekete-tengerig vándoroltak. Bár a szkíták nem hagytak hátra írásos feljegyzéseket, történetüket egyéb népek, például a görögök, asszírok és perzsák örökítették meg, akik szoros kapcsolatban álltak velük.

A szkíták híre már az ókorban is eljutott más kultúrákhoz, és nem véletlen, hogy Herodotosz, az ókori görög történetíró feljegyezte, hogy „semelyik támadójuk nem menekülhet el, és senki sem érheti utol őket, ha nem akarják, hogy megtalálják őket”.

A szkíták harcmodora a történelem egyik legfélelmetesebb fegyverzetét vonultatta fel. Képességük, hogy olyan íjat készítettek, amelyet különböző fa- és ínrétegekből formáltak, valóban úttörő volt a maga idejében. A különleges technológia igazi harci előnyt is jelentett számukra.

Lovas íjász csapataik szinte láthatatlanul, villámgyorsan mozogtak, és néhány másodperc alatt képesek voltak az ellenséget több száz nyíllal elárasztani. Az ilyen tömeges támadás pusztító ereje szó szerint képes volt felmorzsolni bárkit, aki szembeszállt velük. A szkítáknak így mihamarabb híre terjedt, hírhedt harcosokká váltak, lényegében harci gépezetté avanzsálódtak, amelyet minden ellenség igencsak komolyan vett.

Miért fontos ez a felfedezés?

Felfedezés alátámasztja azt a teóriát, hogy a szkíták harcos mivolta mellett, rendkívül fejlett technológiával és harci felszereltséggel rendelkező kultúra tagjaiként uralták a Közép-Ázsiai térséget. Az általuk használt eszközök és anyagok egyre inkább a magyar őseink elődeinek ismereteire utalnak, amelyek már az ókorban is olyan fejlettek voltak, hogy azokat az ásatás és tudományos kutatás szemszögéből a mai napig nehéz felfogni.

A lelet hatása a jövő kutatásaira

A tudomány és a regészet terén szerzett új tapasztalatok azt mutatják, hogy a múltunk sokkal bonyolultabb és technológiailag fejlettebb volt, mint azt eddig gondoltuk. A szkíták csúcstechnológiás eszközei és életmódja, amely most előkerült, segíthet megérteni a magyar őseink történelmének egy fontos, eddig ismeretlen darabkáját.

Az alábbi videóban a szkíták különleges csizmája kerül bemutatásra: