Egy magyar településen minden emberre 3 ház jut, ebben a vármegyében található

Egy magyar településen minden emberre 3 ház jut, ebben a vármegyében található

Ahogy az ország útjai mentén haladunk, sokan észre sem vesszük azokat a falvakat, ahol egy-egy templomtorony vagy megkopott kocsmaépület jelzi csupán, hogy itt valaha mozgalmas élet zajlott. Magyarországon több tucat hasonló apró település létezik, ahol a népesség már alig haladja meg egy iskolai osztály létszámát, mégis érezhető valami megrendítően értékes ezekben a helyekben: a csend, a múlt lenyomata és az, ahogyan a természet újra birtokba veszi a teret.

Az elnéptelenedés nem újkeletű jelenség a magyar településeken, de egyre több faluban válik kézzelfoghatóvá. A házak maradnak, de a lakók elfogynak. Egyes falvakban már az hagyján, hogy az iskola, a bolt vagy az orvosi rendelő is bezárt – már a postás is csak ritkán jár. Vannak utcák, ahol hosszú percekig nem látni egyetlen lelket sem, csak az elvadult kertek és a lecsúszott redőnyök mesélnek arról, hogy valaha itt zajlott az élet.

Ahol a házak száma többszöröse a lakóknak

Hazánk legkisebb lélekszámú falvainak közös jellemzője, hogy házszámra messze túlteljesítik a lakosságszámot. Olyan is akad, ahol egyetlen utcaszakaszon több lakatlan porta áll, mint amennyi ember az egész faluban él. Az ilyen településeken minden harmadik vagy negyedik ház félig nyitott kapuval, elhagyatottan vár – vagy új tulajdonosra, vagy az idő könyörtelen pusztítására.

Az Országos Kéktúra útvonala több ilyen községen is áthalad, gyakran csak egy-egy pad, útjelző tábla vagy templomtorony utal arra, hogy lakott településhez közeledünk.

Ezekben a régiókban már a gyalogos is ritkaságszámba jár, az autós pedig szinte idegennek számít. Közúti forgalom? Minimális. Egy-egy kerékpáros túrázó vagy természetjáró néha-néha felbukkan, de a forgalom zöme már rég elkerüli ezeket a térségeket.

A távolság és a természet együtt formálták a sorsát

Ez a különös hely egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei dombvidéken húzódik meg, nem messze a határtól, ahol a táj már-már érintetlen. A közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, vagyis csak egyetlen úton lehet megközelíteni, visszafordulás nélkül. A járművek ritkán térnek be ide, a napi rutin gyalogos mozgásra és közvetlen szomszédi kapcsolatokra épül – amennyiben maradt még, akivel kapcsolatban lehet lépni.

Az idősek aránya magas, a fiatalok elhagyták a települést, az épületek zöme pedig emlékkép maradt egy másik, múltbéli korszakból. Mára a legtöbb ház hétvégi házzá alakult, vagy teljesen elnéptelenedett. Egyes portákat osztrák vagy német állampolgárok vásároltak meg, hogy csendes visszavonulót alakítsanak ki a városi zajból.

Egyetlen falu, 7 lakó, 21 ház – és rengeteg vadállat

A falu neve: Debréte. A Rakacai-tó közelében, a szlovák határ szomszédságában található, az edelényi járás részeként.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint mindössze 7 fő él itt állandó bejelentett lakcímmel, úgy, hogy 21 lakóingatlan található a településen. Ez azt jelenti, hogy minden emberre átlagosan három ház jut, ami országos szinten is páratlan aránynak számít.

A nyugalom apró szigeteként is közhonos Debréte valódi természeti rezervátum Magyarországon. A környező erdők élővilága rendkívül gazdag – vaddisznók, őzek, rókák gyakori vendégként bukkannak fel az utcákon. A falu határában tett esti séta alatt akár aranysakál vagy borz is keresztezheti az utat. Aki ide betér, az nem sebességhatár-mérő táblákkal vagy autósorokkal találkozik, hanem egy másik idődimenzióval – ahol minden lassabb, csendesebb és talán éppen ezért értékesebb is.

Ez Debréte – a falu, ahol több a ház, mint az ember. És ahol a csend az úr.

A Hírek360 YouTube-csatorna hibrid riport videója által exkluzív bepillantást nyerhetünk Debréte falujának csendes utcáinak különleges, kietlen atmoszférájára: