Milliókkal szerettette meg a csillagászatot az elfeledett magyar zseni, igazi reneszánsz emberként alkotott az űrkutatás hazai úttörője

Kulin György és a magyar csillagászat forradalma

Ha valaha is elgondolkodtál azon, vajon egyetlen ember képes-e a csillagos eget szó szerint közelebb hozni az emberekhez, akkor van egy jó hírünk, megvan a válasz - ráadásul még a nemzeti büszkeségtől is dagadhat a mellünk. Kulin György neve tudományos körökben közismert, viszont sajnálatos módon annál kevesebbet tudnak ma róla az "átlag" emberek.

Kulin György egy igazi látnok volt, aki nemcsak felfedező csillagászként dolgozott, hanem a tudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb hazai úttörőjét is tisztelhetjük a személyében. Ráadásul nem is egy unalmas, szürke tudósról beszélünk, Kulin György igazi megszállottként dolgozta végig az életét: ha kellett, távcsövet csiszolt, ha kellett, diákoknak tartott előadást, és ha kellett, akkor fantasztikus regényeket írt.

Az út a csillagokig - egy fordulatos életpálya

Kulin György 1905. január 28-án született Nagyszalontán, ám életútja korántsem volt olyan egyenes és sima, mint egy jól kimért csillagpálya. Kezdetben közgazdaságtant tanult Budapesten, ám a trianoni döntések igen kemény hatással voltak a családjára, így tanulmányait félbehagyva hazatért édesapja cipőüzletébe segíteni. Végül 1927-ben tért vissza Budapestre, de ekkor már a matematika és a fizika bűvöletében élt.

A Svábhegyi Csillagvizsgálóban kapott asszisztensi állást, és csak ekkor nézett először távcsőbe, amikor már harmincas éveiben járt. Egy pillanat műve volt, és nem túlzás, hogy az élete gyökeresen megváltozott.

A felfedezések és a csillagászat iránti megszállott rajongása gyorsan tudományos sikerekhez vezetett: 1939-ben doktorált csillagászatból, és az ezt követő években sorra fedezte fel a kisbolygókat, köztük a híres 2242 Balaton és 1436 Salonta nevű égitesteket. Összesen 21 kisbolygót fedezett fel, amivel a magyar csillagászok között az egyik legeredményesebbnek számít.

A tudomány mindenkié!

De Kulin nem elégedett meg azzal, hogy a csillagos ég titkait csak a tudósok szűk köre számára tárja fel - mi értelme van akkor az univerzum végtelen csodájának, ha csak néhány kiváltságos nézi távcsövön át? Azt vallotta, hogy a tudomány nem lehet csak az akadémikusoké, hanem minden embernek joga van belenézni a világmindenségbe.

Ezzel a fajta gondolkodással korát jóval megelőzően mindent megtett azért, hogy a csillagászatot közelebb hozza az emberekhez. 1936 és 1943 között közel 2229 felvételt készített a csillagos égről, hogy ezek segítségével érthető és látványos formában mutathassa be az univerzum csodáit.

Amatőr csillagászati klubokat szervezett, optikusokkal és üvegművesekkel dolgozott azon, hogy olcsó, könnyen beszerezhető házi távcsöveket fejlesszenek ki. Ha valaki meg akarta nézni a Jupiter holdjait vagy a Szaturnusz gyűrűit, annak ne kelljen egy egyetemi laborba bekopogtatnia, hanem akár az otthoni kertjéből is megfigyelhesse az égitesteket.

A nagy mű

Kulin élete munkájának egyik csúcspontja minden bizonnyal az Uránia Csillagvizsgáló létrehozása volt a Gellért-hegyen, amely az ismeretterjesztés fellegvára lett. Itt tartották az első nyilvános bemutatókat, ahol az emberek saját szemükkel csodálhatták meg az égbolt rejtelmeit, de nem állt meg itt az ismeretterjesztésben: elindított számos csillagászati lapot, előadásokat tartott szerte az országban, és még a tükörcsiszolás mesterségét is megtanította a leglelkesebb diákoknak.

Nem csak csillagász, hanem író is

Ha mindez nem lenne elég, Kulin még íróként is maradandót alkotott. Egyik legismertebb műve az Aster című sci-fi regény, amelyet Fábián Zoltánnal közösen írt. Tudós mivolta alól irodalmárként sem tudott kibújni, az izgalmas kalandregény egyben észrevétlenül megtanította nekik a Naprendszer működésének alapjait is. Ha egy szülő szerette volna, hogy gyermeke érdeklődni kezdjen a csillagászat iránt, elég volt a kezébe adni ezt a könyvet.

Kulin György 1989-ben elhunyt, de hatása ma is él. A Magyar Csillagászati Egyesületet is ő alapította, és az amatőr csillagászat népszerűsítésében elért eredményei máig érezhetőek. Azóta sem volt Magyarországon olyan időszak, amikor ennyi embernek lett volna saját távcsöve, és amikor ennyi fiatal kezdte volna az égbolt fürkészését.

Kulin György előadása 1975-ből: