
Súlyos ítélet Liverpoolban, nem Szoboszlai fogja pótolni Jotát, új érkező a láthatáron
Olvass tovább...
„A világ nem lesz majd képes pótolni Sir Davidet egy szomorú napon.”
A már 99 éves Sir David Attenborough neve nem csak az Egyesült Királyságban, de az egész világon fogalommá nevesedett már évtizedekkel ezelőtt. A természetfilmes műfaj megreformálója a brit köztévé félistenének számít már a 60-as évek óta. Az akkor még fiatal szakember igazi polihisztor, ugyanis nem csak szenzációs természetbúvár, hanem kiváló médiaszakember is. Sőt, a sporthoz is rengeteg kapcsolódási pontja van. Többek között a Chelsea alelnöke is volt még jóval a klub 2000-es években megindult Abramovics-sikerkorszak előtt.
Mint ismert, a tenisznek négy nagy nyílt bajnoksága van. Ez a négy legendás verseny az év különböző szakaszaira van szétdobálva, és óriási tradícióval bírnak. Ősszel látogatnak a világ legjobbjai New York-ba, a US Openre, majd januárban kezdődik az év Melbourne-ben, az Australian Opennel. Tavasz végén a teniszvilág krémje Párizsban vendégeskedik, a salakos Roland Garros-on, hogy aztán pár héttel később a hol forró, hol esős londoni Wimbledoni tenisztornán megméressenek egymással.
Olvass tovább...
A BBC volt mindig is a brit közvetítője a wimbledoni füves-pályás versenynek. A helyi közmédia vezető munkatársa volt már a 60-as években is Attenborough. Egészen pontosan 1967-ben történt, hogy a „kettes csatorna” frontembereként négy darab, színes kép közvetítésére alkalmas kamerát kapott, hogy azokkal intézze a tenisztorna adását Wimbledonból. Sir David élt a lehetőséggel, és a történelemben először színes adásban közvetítették ezt, az akkor még igencsak úri hóbortnak tartott sportot.
A színes felvételeken egyszerűen képtelenség volt látni az akkoriban még fehér teniszlabdát. Ugyanis kezdetben még csak-csak rendben volt a dolog az új labdák esetében, ám ahogy haladt egy mérkőzés, úgy lett mindegyik fehér labda koszos, zöldes árnyalatú a fű zöldjétől.
Olvass tovább...
Attenborough nem sokáig gondolkozott, és megküldte hivatalos javaslatát a nemzetközi tenisz-szövetség felé, hogy hivatalosan meg kell változtatni a teniszlabda egyetemes színét. Hősünk szerint a fluoreszkáló sárga a megfelelő. Az ITF tesztelte is a dolgot, és teljes mellszélességgel igazat adott a tudós-médiszakembernek. Azonban így is elég sokáig tartott, mire a szövetség hivatalosan is bevezette a szabályzatba a sárga labdákat. Csak 1972-re sikerült ezt a manőver.
A sors furcsa fintora, hogy a világ minden táján megindul a szabály elfogadása 1973-tól. Csupán csak egyetlen hely tartott ki a fehérlabdás tradíció mellett: Wimbledon. Az angol nyílt teniszbajnokság csak 1986-tól állt át a sárga játékszerre, mintegy végre teret engedve Attenborough forradalmi ötletének.
Sir David a minap is Wimbledonban vendégeskedett a lelátón: