Az uniós pénzek visszatartása felgyorsíthatta Orbán Viktor kínai fordulatát, Brüsszel legerősebb pénzügyi eszköze azonban a kormányváltás után is megmaradt.
Az Orbán-kormány éveken keresztül politikai támadásként beszélt a Magyarországnak járó uniós pénzek visszatartásáról, azonban ennél összetettebb folyamat zajlott: Brüsszel valóban súlyos pénzügyi nyomást gyakorolt Budapestre, Orbán Viktor pedig válaszul tovább gyorsította Magyarország már korábban megkezdett gazdasági közeledését Kínához. Ennek következményeivel már az új kormánynak kell számolnia.
Az Európai Unió 2022-től több különböző eljárásban összesen mintegy 22 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt forrás hozzáférését korlátozta. A döntéseket jogállamisági, korrupcióellenes és igazságszolgáltatási feltételek teljesítéséhez kötötték. Ez nem pusztán súlyos költségvetési problémát okozott. Brüsszel kezébe olyan eszköz került, amellyel közvetlenül szűkíthette a magyar kormány gazdasági és politikai mozgásterét: a pénzekhez csak akkor lehetett hozzáférni, ha Budapest végrehajtotta az előírt intézményi változtatásokat.
Orbán Viktor megoldása: nem meghátrált, tovább nyitott kelet felé
Az Orbán-kormány nem egyszerűen alkalmazkodott az uniós követelésekhez. Megpróbálta csökkenteni Magyarország kiszolgáltatottságát az uniós forrásokkal szemben, ezért tovább erősítette a kínai gazdasági kapcsolatokat. Ennek egyik leglátványosabb eleme a CATL Debrecen mellett épülő akkumulátorgyára lett, amelyet Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásaként jelentettek be. Ezt további kínai fejlesztések követték: Magyarországon jelent meg a BYD (ahová Szijjártó Péter is átigazolt) és az EVE Energy is, miközben folytatódott a kínai hitelből finanszírozott Budapest–Belgrád vasút építése, a Huawei pedig meghatározó szereplő maradt a magyar technológiai piacon.
A folyamat méreteit jelzi, hogy 2023-ban az Európába irányuló kínai közvetlen tőkebefektetések 44 százaléka Magyarországra érkezett. Az ország ezzel megelőzte Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot, és a kínai tőke legfontosabb európai célpontjává vált.
Orbán Viktor gazdasági semlegességként beszélt erről a stratégiáról: a cél az volt, hogy Magyarország ne kizárólag a nyugati gazdasági hálózatoktól függjön, hanem egyszerre tartson nyitva kapcsolatokat több hatalmi központtal.
A gyakorlatban azonban ez nem feltétlenül függetlenséget, inkább a függőségek átrendeződését jelentette. Az uniós pénzek kiesését a kínai tőke nem tudta teljes egészében pótolni, és a hatalmas ázsiai beruházások hosszú távon Magyarországhoz kötötték Peking gazdasági érdekeit.
Brüsszel fegyvere nem tűnt el a kormányváltással
Ezért mozdulhatott meg végül Orbán Győző, beszédes a mostani időzítés
Olvass tovább...
Az áprilisi választás után alapvetően megváltozott Budapest és Brüsszel viszonya. Magyar Péter kormánya jogállamisági és korrupcióellenes reformokat indított, Magyarország pedig csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Május végén az Európai Bizottság 16,4 milliárd euró korábban blokolt forrás felszabadításáról állapodott meg az új magyar vezetéssel. Ez azonban nem jelentette a teljes összeg azonnali és feltétel nélküli átutalását: bizonyos pénzek folyósítása további reformok és előre meghatározott mérföldkövek teljesítésétől függ. Brüsszel legerősebb eszköze tehát Orbán Viktor távozásával sem tűnt el. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés továbbra is összekapcsolható a magyarországi intézményi reformokkal így az Európai Bizottság a jövőben is komoly pénzügyi nyomást gyakorolhat Budapestre.
Az új kormány kettős függőséget örökölt
Íme az igazság augusztus 20-ról: Nem az államalapítást, hanem egy teljesen más eseményt ünnepelünk
Olvass tovább...
Magyar Péter közelebb vinné az országot az Európai Unióhoz, és csökkentené a keleti autokráciáktól való függést. A kínai beruházásokat viszont már nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni a magyar gazdaságból.
Az akkumulátoripari és autóipari fejlesztések jelentős munkahelyteremtést ígérnek, és már most infrastruktúrát és hosszú távú gazdasági kapcsolatokat építenek ki. Ezek leállítása súlyos gazdasági következményekkel járhatna, fenntartásuk viszont továbbra is jelentős kínai befolyást biztosíthat. Az új magyar kormány így kettős örökséget kapott. Az ország változatlanul erősen függ az uniós piactól és támogatásoktól, de az Orbán-korszak kínai beruházásai is egyre mélyebben beépülnek a gazdaságunkba. Brüsszel kezében megmaradt a pénzügyi feltételekhez kötés eszköze, Budapest azonban már nem tud egyszerűen visszatérni a kínai nyitás előtti gazdasági pályára.
