Íme az igazság augusztus 20-ról: Nem az államalapítást, hanem egy teljesen más eseményt ünnepelünk
Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amelyet a köztudat az államalapítással, István királlyal és az új kenyérrel köt össze. A történelmi tények azonban egészen mást mutatnak: ezen a nyári napon valójában egy teljesen más, évtizedekkel későbbi eseményre emlékezünk, amelynek hátterében politikai szándékok, szentté avatások és a Szent Jobb legendája áll.
A nagy tévhit: Mi nem történt augusztus 20-án?
A magyar köztudatban évszázadok alatt mélyen rögzült az a feltételezés, hogy augusztus 20-án I. István király megalapította a magyar államot, vagy legalábbis ezen a napon helyezték a fejére a Szent Koronát. A történettudomány mai állása szerint azonban mindkét feltételezés téves.
István király megkoronázására a millenniumi év fordulóján kerülhetett sor: a legelfogadottabb történelmi adatok alapján 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén koronázták meg Esztergomban vagy Székesfehérváron. Az államalapítás pedig nem egyetlen nap alatt lezajló esemény volt, hanem egy évtizedekig tartó, összetett politikai, közigazgatási és egyházszervezési folyamat.
A dátum az első uralkodónk halálához sem köthető. István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. Halála előtt – a legendák szerint – az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Adódik a kérdés: ha sem a koronázás, sem az államalapítás, sem a halál napja nem augusztus 20-ra esett, akkor mégis mit ünnepel az ország ezen a napon?
A pici diktátor, Napóleon: Az igazság a történelem egyik legnagyobb alakja mögött
Olvass tovább...
A valódi ok: I. László és a 1083-as szentté avatás
A dátum igazi titka a magyar történelem egy másik meghatározó uralkodójához, I. (Szent) László királyhoz kapcsolódik. István halála után Magyarországon zűrzavaros évtizedek következtek: trónviszályok, belső trónharcok és pogánylázadások veszélyeztették az alig kiépült keresztény állam fennmaradását. Amikor László 1077-ben trónra lépett, legfőbb célja a királyi hatalom megszilárdítása és az állam stabilitásának visszaállítása volt.
Ennek a politikai és vallási konszolidációnak a részeként László kezdeményezte a keresztény magyar királyság alapítóinak szentté avatását VII. Gergely pápa engedélyével. 1083 nyarán Székesfehérváron összegyűlt az ország világi és egyházi elitje. Végül 1083. augusztus 20-án nyitották fel ünnepélyes keretek között I. István király sírját a székesfehérvári bazilikában, ami a korabeli jogi és egyházi szokások szerint a szentté avatás hivatalos aktusát jelentette.
Ugyanezen szentté avatási hullám részeként avatták szentté István fiát, Imre herceget, valamint Gellért püspököt és a nyitrai remetéket is. Augusztus 20. tehát eredetileg I. István szentté avatásának az emléknapja.
A Szent Jobb csodája és a legendák születése
A 1083-as eseményekhez kapcsolódik a magyarság egyik legbecsesebb nemzeti ereklyéjének, a Szent Jobbnak a története is. A legendák szerint, amikor István sírját felnyitották, az uralkodó jobb karja és kézfeje teljesen épen maradt meg.
A szentté avatás körüli történetek szerint a sírkövet eredetileg senki sem tudta elmozdítani a helyéről. A néphagyomány úgy tartja, hogy a kő mindaddig mozdulatlan maradt, amíg László király ki nem bocsátotta a börtönből politikai ellenfelét, a korábban megvakíttatott Salamon volt királyt. A gesztus után a sír azonnal megnyílt, amit a korabeli jelenlévők égi jelként és csodaként értelmeztek.
Az igazság a roma holokausztról: Európa és Magyarország történelmének sötét lapjai
Olvass tovább...
Hogyan vált az ünnep állami és népi szimbólummá?
Augusztus 20. jelentősége az évszázadok során folyamatosan formálódott. Míg a középkorban és az újkorban elsősorban vallási ünnepként tartották számon – amit Mária Terézia 1771-ben hivatalos nemzeti ünnepé nyilvánított –, addig a 19. és 20. században az ünnep politikai tartalma gyökeresen megváltozott.
A második világháborút követően, a Rákosi-rendszer idején a kommunista hatalom igyekezett megfosztani a napot annak egyházi és vallási jellegétől. Így lett augusztus 20-ból előbb az „új kenyér ünnepe”, majd az 1949-es sztálini alkotmány elfogadásával az „Alkotmány napja”. A rendszerváltást követően, 1991-ben az Országgyűlés hivatalosan is a Magyar Köztársaság fő nemzeti ünnepévé nyilvánította ezt a napot, összekötve a szentté avatás történelmi tényét az államalapítás és az államfolytonosság szimbolikájával.
Bár a látványos esti tűzijáték, az új kenyér megszegése és a szentmise mind a modern hagyományaink részévé váltak, érdemes észben tartani: augusztus 20-án nem a megkoronázásra vagy a törvények kihirdetésére emlékezünk, hanem arra a napra, amikor 1083-ban I. László király végérvényesen beemelte I. Istvánt és a magyar államot a keresztény Európa szentjeinek és szellemi örökségének soraiba.
