Feltárult a titok, ezért kell Trumpnak Grönland

Ahogy a bolygó klímája folyamatosan melegszik, egyre inkább nő az Atlanti-óceán és az Északi-sarkvidék között fekvő Grönland iránti érdeklődés is – most ismét a világpolitika reflektorfényébe került.

A jeges felszín alatt felbecsülhetetlen értékű ásványkincsek rejtőznek, amelyek kitermelése azonban hatalmas kihívásokkal jár. Az infrastruktúra hiánya, a környezetvédelem szigorú szabályai és a geopolitikai érdekek mind befolyásolják Grönland bányászatának jövőjét.

Több mint egy évszázada tartó kincskeresés

A sarkvidéki földrész bányászati lehetőségei nem új keletűek. Már az 1850-es években is bányák létesültek, az egyik legfontosabb nyersanyag pedig a kriolit volt, amelyet alumíniumgyártásra használtak. Az Egyesült Államok pedig már a 19. század óta szemmel tartja a területet.

Az USA több alkalommal is felajánlotta, hogy megvásárolja Grönlandot, legutóbb Donald Trump kormányzása alatt 2019-ben, amikor is a dán miniszterelnök abszurdnak nevezte az ötletet.

A geopolitikai érdeklődés nem alaptalan: A hatalmas kiterjedésű sziget nyersanyagforrása olyan ritkaföldfémekben gazdag (neodímiumban, prazeodímiumban, diszpróziumban és terbiumban), amelyek nélkülözhetetlen forrásnak számítanak a modern technológiai gyártások alatt, különösen a zöld energiaforrások, a szélturbinák, napelemek és elektromos járművek akkumulátorainak gyártása során.

A kitermelés technikai, környezetvédelmi és gazdasági kihívásokkal is jár.

A természeti akadályok és a kihívások

Bár Grönland hatalmas bányászati potenciállal rendelkezik, az infrastruktúra teljes hiánya jelentős gátat szab a fejlődésnek.

A szigeten nincsenek utak vagy vasutak, amelyeken a nyersanyagokat el lehetne szállítani, így minden szállítást repülővel vagy hajóval végeznek el.

A kitermelés rendkívül költséges és időigényes.

A ritkaföldfémek feldolgozása sem egyszerű folyamat. Míg az arany természetes állapotában is megtalálható a kőzetekben, a ritkaföldfémek gyakran más ásványokhoz kötődnek, így bonyolult kémiai eljárások szükségesek a kinyerésükhöz.

Sok esetben radioaktív elemek, például urán társulhat hozzájuk, ami jelentős környezeti és biztonsági kockázatokat jelent.

2021-ben Grönland törvényt hozott a kitermelt nyersanyagok urántartalmának korlátozására, ami egy ritkaföldfém-bánya fejlesztésének befagyasztásához vezetett.

Befektetési lehetőségek és a jövő

A globális zöld energiaforradalom miatt egyre nagyobb az érdeklődés a ritkaföldfémek iránt, amelyeket az elektromos autók akkumulátoraihoz, szélturbinákhoz és napelemekhez használnak fel.

Szakértők szerint az ezek iránti kereslet 2040-re akár négyszeresére is nőhet, ezért a grönlandi bányászat rengeteg nemzetközi befektető figyelmét felkeltette.

A kérdés azonban az, hogy a kitermelés mennyire lesz fenntartható, figyelembe véve a környezeti hatásokat.

Környezeti hatások és a helyiek aggodalmai

Grönlandon korábban működő három bánya jelentős környezeti károkat okozott, különösen a vízkészletekben. A bányászati hulladékokat gyakran folyókba és tengerparti területekre halmozták fel és a kutatások kimutatták, hogy ezek nehézfémeket bocsátottak ki a környezetbe. Magas szennyezettségi szinteket mértek pókokban, zuzmókban, halakban és kagylókban is.

Az alacsony hőmérséklet és az édesvízi ökoszisztéma miatt a szennyező anyagok lebomlása rendkívül lassú, és még ötven évvel később is kimutatható, ami óriási mértékben szennyezi az ásványokban és ércekben gazdag észeki sziget környezetét.

A grönlandi lakosság is megosztott a bányászattal kapcsolatban. Egyesek gazdasági lehetőséget látnak benne, míg mások attól tartanak, hogy a bányászati tevékenység visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat.

Mivel Grönlandon a földterületeket az állam kezeli, a helyiek számára szokatlanok a magánkézben lévő bányák. A földhasználat hagyományosan közösségi alapú, így az ott élők elvárják, hogy beleszólhassanak a természeti erőforrások kiaknázásába és a bányászat feltételeibe.

A geopolitikai harc folytatódik

Donald Trump 2019-es Grönland megvásárlására tett javaslata csak egy epizódja annak a hosszú geopolitikai versenynek, amely a terület ásványkincsei körül zajlik.

Grönland stratégiai jelentősége az Egyesült Államok számára messze túlmutat a nyersanyagforrások birtoklásán.

Az Északnyugati-átjáró, amely a Jeges-tengeren keresztül köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt, hamarosan ugyanolyan fontos kereskedelmi útvonallá válhat, mint az oroszok által ellenőrzött északi tengeri útvonal.

Az USA számára ez az útvonal létfontosságú lesz, hasonlóan ahhoz, ahogyan Panama birtoklása is kulcsfontosságú volt a globális kereskedelemben. Az Egyesült Államok nem ismeri el Kanada joghatóságát e felett az útvonal felett és ezt hadihajóik rendszeres küldésével is nyomatékosítja

Ami még fontosabb, hogy Grönland igazi értéke az USA számára a nukleáris előrejelző rendszerben betöltött szerepében keresendő. A jéggel borított sziget az amerikai nukleáris védelem első védelmi vonalának számítana, és az Egyesült Államoknak olyan bázisokra és rakétavédelmi rendszerekre van szüksége, amelyek a jelenlegieknél nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek.

Az ukrajnai háború, mint esettanulmány

A világ geopolitikai átrendeződése, különösen az ukrajnai háború is bizonyítja, hogy a természeti erőforrások birtoklása és az azokra való stratégiai felkészülésre egyre nagyobb figyelmet szentelnek.

"A globális erőviszonyok változásával véget ér az az időszak, amikor minden nyersanyagforrás korlátlanul elérhető volt – az országok most hosszú távon próbálnak területeket biztosítani maguknak, hogy minimalizálják a jövőbeli gazdasági válságok hatását." - jelentette ki Vukics Ferenc.

Az USA számára Grönland egyrészt potenciális bányászati területté fog válni, másrészt katonai és gazdasági értelemben is kulcsfontosságú helyszínné, amelynek birtoklása hosszú távon biztosíthatja Amerika dominanciáját a nyugati féltekén. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek, hiszen a jövő nagyhatalmi versenye már most a stratégiai területek feletti ellenőrzésről szól.

Az Egyesült Államok mellett Kína is egyre aktívabb szereplője ennek a harcnak, hiszen az ország jelenleg a világ legnagyobb ritkaföldfém-kitermelőjének számít.

A következő években eldől, hogy a sziget hogyan aknázza ki természeti erőforrásait, és milyen hatással lesz ez a helyi közösségekre és a globális piacra hatóan.

Az alábbi videóban azt vizsgálják, hogy Donald Trump komolyan gondolja-e Grönland megszerzését és milyen geopolitikai feszültségeket szülhet ez Európa, az Egyesült Államok és Oroszország között. Vukics Ferenc elemzi a helyzetet és a lehetséges következményeket: