A híres velencei oroszlánokról meglepő dolog derült ki, nagyon messziről kerültek oda

Kínai eredetű lehet a velencei Szent Márk oroszlán?

Friss tudományos kutatások fényt derítettek arra, hogy a világhírű bronzszárnyas oroszlán, amely a velencei Szent Márk téri oszlopok egyikét díszíti, kínai eredetű lehet. A felfedezés nem csupán a Velencével és Szent Márkkal szorosan összefüggő szimbólum történelmét, hanem a globális kereskedelem és a műtárgyak áramlásának régóta fennálló kérdéseit is új megvilágításba helyezi.

Az elemzés felfedi a kínai kapcsolatot

A legújabb metallurgiai vizsgálatok meglepő eredménnyel szolgáltak: a bronzszobor fémösszetételének jelentős része Kínából származik, méghozzá a 8. századból. A bronz valószínűleg a selyemút kereskedelmi kapcsolatai révén került Velencébe, ahol más elemekkel összeolvasztva alakították ki a szárnyas oroszlán formáját, amely Velence városát és Szent Márk evangélistát szimbolizálja.

Velence és Szent Márk oroszlánja

A velencei szárnyas oroszlán történelmi gyökerei az evangélisták szimbólumaira vezethetők vissza. Szent Márk Velencéhez fűződő kapcsolata révén a város magáévá tette a „márci oroszlánt”, amely egyben hatalom, védelem és gyorsaság jelképe is volt. Az oroszlán, szárnyaival kiegészítve, a Serenissima, azaz a Velencei Köztársaság erős, gyors és vízen sikló hatalmát jelképezte, amely bármikor készen állt arra, hogy támadjon, mint egy ragadozó.

A szobor keleti eredete

A Padovai Egyetem és a Velencei Ca’ Foscari Egyetem kutatócsoportja, geológusok, kémikusok, régészek és művészettörténészek bevonásával végzett alapos vizsgálatot a bronzszobor anyagösszetételéről. A vezetőizotópok elemzése során kiderült, hogy a szobor féme a kínai Jangce folyó alsó folyásának medencéjéből származik, ami szoros kapcsolatba hozza a szobrot a selyemúttal és az ott zajló kereskedelemmel.

A Tang-dinasztia hatása

A kutatók újra megvizsgálták az oroszlán dizájnját, és felfedezték, hogy a szobor fején, sörényén és mellkasán található jellegzetes vonások a Tang-dinasztia (618–907) korabeli szobrászati stílusjegyeit hordozzák. Az új stíluselemzések alapján valószínűsíthető, hogy a velencei oroszlán egy eredetileg „zhènmùshòu” (tomb guardian, azaz sírvédő szellem) szobor volt, amelyet a Tang-korban készítettek.

Mi az a zhenmushou?

A zhenmushou a Tang-dinasztia idején használt „sírvédő szellem”, amelyet arra terveztek, hogy elriassza a sírgyalázókat, és biztosítsa az elhunytak méltóságteljes átkelését a túlvilágra. Ezeket a szobrokat gyakran párban helyezték el, egyikük emberi arcú, a másik pedig oroszlán- vagy vadállat-arcú volt. A velencei Szent Márk oroszlán és a zhenmushou figurák közös vonásai között szerepelnek a széles orrlyukak, a szélesre tárt száj, a kiemelkedő szemüreg és a homlokán található szarvak, amelyeket vélhetően azért távolítottak el, hogy jobban hasonlítson egy oroszlánra.

A szobor rejtélyes útja Velencébe

A felfedezés számos kérdést vet fel a szobor történetéről és arról, hogyan került Kínából Velencébe. Amikor Marco Polo 1295-ben visszatért híres utazásáról, a szobor már jelen volt Velencében, így érkezése bizonyos szempontból titokzatos. Egyes történészek spekulálnak, hogy az oroszlán darabokban érkezhetett a városba, és hogy érkezése esetleg Marco Polo apja, Niccolò, és nagybátyja, Maffeo 1264–1266 közötti mongóliai utazásával hozható kapcsolatba.

Következtetés: egy szimbólum új megvilágításban

A velencei Szent Márk oroszlánja már régóta a város és Szent Márk ikonikus jelképe, de a legújabb tudományos eredmények azt sugallják, hogy a szobor ennél sokkal bonyolultabb múlttal rendelkezik. Kínai eredete és az, hogy valószínűleg a selyemút kereskedelmi kapcsolatai révén jutott Velencébe, új dimenziót ad a szobor történetéhez, amely a globális kultúrák és kereskedelem kapcsolatát tükrözi. Ez a felfedezés még inkább hangsúlyozza Velence történelmi szerepét a világkereskedelem központjaként, és egyben megmutatja, hogy a művészetek és a kultúra is átszövik a történelem nagy kereskedelmi útvonalait.

forrás: Arkeonews