Furcsa dolog az olimpián, átverték az egész világot az angolok, mindenkit becsaptak az egyik versenyszámmal

Két és fél évezrede, Krisztus előtt 490-ben zajlott le a maratoni csata, amely a világtörténelem egyik legismertebb ütközete. I. Dareiosz perzsa serege csúfos vereséget szenvedett a Miltiadész vezette athéniaktól, de egy másik – talán még híresebb – momentuma is akadt ennek a történelmi eseménynek.

A legenda szerint a görög győzelem hírét egy Pheidippidész nevű katona vitte el a csatamezőről a délkeletre lévő Athénba.

Természetesen futva, megállás nélkül, és a 40 kilométeres táv még a kiváló kondícióban lévő férfit is alaposan megviselte. Csak annyit tudott mondani, hogy

„Győztünk!”,

majd holtan esett össze.

A győztes csata és a hős Pheidippidész emlékére az újkori nyári olimpia programjában már a kezdetektől, 1896-tól szerepel a maratoni futás száma. Mivel az első újkori játékokat Athénban rendezték, a versenyt az eredeti helyszínen, a főváros és Marathón között bonyolították le. A győztes egy Szpirídon Lúisz nevű görög futó lett, 3 órán belüli (2:58:50) idővel.

A maraton ma egy 42 195 méter távú futóverseny. Csettinthetnénk, hogy milyen precízen, méterre pontosan ki tudták számolni egy ókori esemény alapján, ám ez koránt sincs így. A táv ugyanis az 1908-as (negyedik) újkori játékokig nem alakult ki, hanem helyszínenként eltérő volt.

Londonban azonban fordult a kocka, az angolok pedig – mondhatni – átverték, „meghackelték” az egész világot. Az 1908. július 24-én rendezett férfi maratoni futáson 75 résztvevő indult. Az amerikai Sidney Hatch volt az egyetlen, aki négy évvel korábban is próbálkozott a távon, a többiek új szereplők voltak – manapság ez is szokatlan lenne.

A britek azt találták ki, hogy a rajt (természetesen az uralkodó tiszteletére) a Windsori kastélynál lesz, a cél pedig a londoni olimpiai stadionban. Ez pedig 26 mérföld és 385 yardos távot jelentett, vagyis 42 195 métert, ami ma a maraton hivatalos versenytávja.

Semmi köze tehát Athén és a maratoni csatamező távolságához, az angoloknak volt olyan lobbierejük, hogy 1921-től ezt el tudták fogadtatni sztenderdként. Jellemző a sportág fejlődésére, hogy a mostani csúcsidő egy órával rövidebb az 1896-osnál: a kenyai Kelvin Kiptum 2:00:35-ös idővel győzött a 2023-as Chicago Maratonon.

Meglepően jó minőségű film az 1908-as londoni olimpiáról: