A magyar történelemkönyvek hallgatnak országunk egyik legsúlyosabb vereségéről: Mátyás király csúfos bukását te sem tanultad az iskolában

Hunyadi Mátyás, vagyis Mátyás király legendás királyunk, és történelmi jelentőségét nézve ez egyáltalán nem a véletlen műve. Mátyás már gyerekkorától nagyságra volt predesztinálva: édesapja, Hunyadi János erdélyi vajda és kormányzó, szintén történelmünk legjelentősebb alakjai között van számontartva.

Mátyás a mai Románia területen, Kolozsváron született, és ifjúkorát leginkább édesanyja, a népdalban is megénekelt és versben is megörökített Szilágyi Erzsébet társaságában töltötte, aki köznemesi származású volt. Apjának rengeteg idejét lekötötte a politika és a törökök elleni harcok, míg anyja otthon a hatalmas Hunyadi-birtokokat igazgatta.

A kicsit nagyobbá váló Mátyás nevelésében azonban már apja is részt vett, aki rengeteg külföldi útja során megtapasztalta, miként élnek a főnemesek, és elhatározta, hogy Mátyásnak igyekszik a lehető legjobb nevelést biztosítani, az élet minden területén. A fiatal Mátyás nevelői szerint már korán magas jártasságra tett szert a hadművészetben, de édesapja nem csak a katonáskodásban, hanem a kor humanista szellemében minden területén taníttatta: Mátyás beszélt németül, csehül, megtanult latinul, a korabeli nyugati-szláv nyelven, és valószínűleg románul is tudott. A korban szokatlannak számító, komoly műveltséggel rendelkezett az egyház- és államjog, valamint a művészetek terén is.

Eltitkolták a magyarok elől? Az iskolában sosem hallhattál történelmünk brutális eseményeiről, a mágus-perekről

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Mátyás már igen fiatalon, bonyolult körülmények között király lett: trónra lépése után 9 nappal töltötte be 15. életévét, ennek ellenére már a kezdetektől uralkodóként viselkedett.

A nép száján Mátyás az "igazságos" jelzőt kapta, bölcsessége mellett azonban háborúi legalább annyira legendásak. A számtalan dicső győzelem és hadjárat mellet előfordultak bizony olyan esetek is, amikor Mátyás súlyos vereséget szenvedett: az egyik ilyen alkalommal egy moldvai fejedelem mintegy tízezer katonájával végzett, és maga a király is súlyos sérüléseket szenvedett a harcokban.

Ismeretlen magyar trónörököstől rettegett egész Európa, felfedték Árpád vezér fiának legendáját

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A modern idők korszelleme miatt érdekes fény vetül a román uralkodó, és a magyarnak mondott Mátyás közötti összeütközésre - meglehetősen szerencsétlen módon, ugyanis a Mátyás király kapcsán meglévő ellentétek (miszerint Mátyás most akkor magyar, vagy román - a román iskolákban úgy tanítják, hogy román volt) a korban értelmezhetetlenek voltak: az ennyire kiéleződött nemzeti fogalom csak a 19. század szellemi terméke, a 15. században a társadalmi rang és a vallás sokkal komolyabb önidentifikációs faktor volt, mint a nemzeti hovatartozás vagy a beszélt nyelv.

A tradicionális felfogás alapján az uralkodó dinasztiák nem is a nemzetek tagjai, hanem úgy kell számítani őket, mintha egy önálló nemzet lennének: tehát a Habsburgok nem németek, hanem Habsburgok, az Árpád-háziak nem magyarok, hanem Árpádok, és így tovább.

Égető történelmi rejtély, hogy mi történt Szent István trónra kiszemelt fiával

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A cikk tárgyául szolgáló csata 1467 december 15-én esett meg, és a moldvabányai csata néven ismert, a szembenálló felek Mátyás és III. (Nagy) István fejedelem voltak.

III. István Magyarországon kevésbé ismert, de szintén jelentős történelmi személyiség, aki Hunyadi Jánoshoz mérhető hősiességgel küzdött a törökök ellen: az 1475-ös vászlói csata után IV. Szixtusz pápa keresztény hit igaz bajnokának (verus christianae fidei athleta) nevezte, élete 36 csatájából 34-ben diadalmaskodott, és uralkodása alatt végig sikerült megőrizni Moldva függetlenségét, sőt, kifejezetten erős államot épített fel.

István hosszú küzdelmek után szerezte meg a fennhatóságot Moldva felett, és az 1467-es erdélyi lázadásokban (melyek az adóterhek növelése miatt törtek ki) való szerepe miatt Mátyás úgy döntött, hogy behódolásra kényszeríti a szomszédos fejedelemséget. 

Mátyás októberben indult, mintegy 40 ezer katonával, és a hadjárat a kezdeti időszakban úgy tűnt, gyors sikerrel jár: Mátyás és katonái (a király is tevőlegesen harcolt a csatamezőn) könnyűszerrel elfoglalták Bákó, Roman, és Moldvabánya városát is - már csak a fejedelem székhelye elleni ostrom volt hátra. 

Mátyás decemberben tájékoztatták, hogy mintegy 12 000 moldvai fegyveres közeledik a város felé, köztük lengyel, székely és rutén zsoldosokkal. A király parancsot adott a város megerősítésére, de a moldvai seregek az éjszaka során meglepetésszerű támadást indítottak, amiben a helyi lakosság is segítette őket. Mátyás emberei hiába voltak többen, felkészületlenül érte őket az offenzíva, így a moldvai csapatok jelentős sikereket értek el, öldöklő közelharc kezdődött a városban, a helyiek pedig sok épületet lángba borítottak.

A moldvaiak eljutottak a főtéren a Mátyást védő majdnem 200 páncélos lovaghoz is, ahol a király az igen jelentő védelem ellenére is komoly sérüléséket szenvedett el - egy kopja hegye beletört a testébe, és csak 4 évvel később tudták onnan az eltávolítani. A magyar veszteségekről megoszlanak a vélemények: a Historiae Polonicae lengyel krónika 10 000 magyar áldozatról tud, Janus Pannonius azonban 4000-ről számol be, és a vereség hatására Mátyás többet nem próbálkozott III. István hatalomból való erőszakos elmozdításával.

forrás: 24.hu