Elvis Presley magyar zenészét Nyugat-Európában nemzeti kincsként tartják számon, itthon szinte teljesen elfeledkeztek a tehetségről

Portálunkon kiemelt figyelmet fordítunk a nagy formátumú, érdekes életúttal rendelkező honfitársaink bemutatására, dolgozzanak azok a művészet vagy tudomány területén. A mai nap egy roppantul érdekes emberé, aki egyetlen magyarként még Elvis Presley kísérőzenekarában is megfordult muzsikusként.

Millióknak okozott örömet két ujjal, filmbe illő élete volt a világ leghíresebb jazz zenészének

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Bacsik Elek neve ma nem forog közszájon, pedig esetében a legendás jelző nagyon is adekvát - 1922-ben született, munkássága az internet előtti időkben teljesedett ki, élettörténetét leginkább kollégák elbeszéléseiből tudjuk.

Bacsik Budapesten született, zenész cigány családba, ebben a közegben tanulta a szakmát - tanulmányait hivatalos keretek között csak alapfokon végezte, leginkább családjától és zenésztársaitól tanult muzsikálni (fennmaradt történet például, hogy a zenészeknek meg kellett tudniuk mondani, milyen hangnemben csengettyűzik a villamos, illetve hogy zenekaronként egy tagot elküldtek moziba, akinek egy hallás után meg kellett jegyeznie a filmben felhangzó dalokat, hogy aznap este már tudják játszani) méghozzá több hangszeren is, munkásságában a legmeghatározóbb a hegedű és a gitár volt (de játszott brácsán, csellón, nagybőgőn is, illetve egykori társak szerint "egész jól" cimbalmozott is).

A budapesti cigányzenészek már akkor is minden műfajt játszottak, az itthon tradicionálisnak számító úgynevezett kávéházi cigányzenétől a klasszikus zenén keresztül egészen a hazánkba is begyűrűző amerikai jazzig.

Bacsik itthon különböző mulatókba, éjszakai bárokban játszott, olyan híres magyar zenészekkel, mint például Cziffra György vagy Tabányi Mihály. A vesztes második világháborút követően hamar ráérzett, hogy Magyarországon kemény világ jön, a kiépülő kommunista diktatúra miatt 1948-ban elhagyta az országot, és elindult a világot meghódító útjára.

Első útja Ausztriába és Svájcba vezetett, itt ismerkedett meg a világhírű jazz-trombitás, Dizzy Gillespie lemezeivel, akinek zenéje azonnal magával ragadta őt. Még abban az évben Libanonba, Bejrútba utazott dolgozni, majd az '50-es években Európa több országában is megfordult, amikor az évtized végén Franciaországban telepedett le.

Franciaországban a jazznek és a jazzgitározásnak Django Reinhardtnak köszönhetően már komoly hagyományai voltak, Bacsik más stílusban zenélt, de ez nem vált a hátrányára, sőt - elkezdett lejárni éjszakai jazz-klubokba örömzenélgetni, és hamar hívták mindenféle művészek, hogy zenéljen náluk. 

Egy fesztiválon korábbi meghatározó zenei élményének okozójával, Dizzy Gillespie-vel is találkozott - a legenda szerint a WC-ben rontott rá, hogy bemutassa neki gitártudását, és az amerikai trombitás rögzített is felvételeket Bacsikkal (de olyan fotó is van Bacsikról, amint cigarettával kínálja a Párizsban turnézó Miles Davist).

Párizsban Bacsik a leghíresebb előadókkal játszott - többek között állandó kísérőzenésze és alkotótársa volt Serge Gainsbourgnak is, de tag volt Charles Aznavour zenekarában is. Európai zenészek közül szinte biztos, hogy ő rögzített először bossa nova dalokat lemezre - a Brazíliából eredő műfajt még alig ismerték a kontinensen, amikor Bacsik már felvételeket készített belőle.

A '60-es évek közepéig Bacsik Elek Franciaország egyik legkeresettebb zenésze volt, abszolút sztárnak számított, ám a beatzenekarok megjelenésével és a jazz főáramból való kikerülésével ismét úgy látta, hogy tovább kell állnia, így a műfaj őshazájába, az Egyesült Államokba utazott, ahol különböző tematikus showműsorokban vállalt fellépéseket.

Tragikus körülmények között hunyt el a magyar világsztár, az egész világ a lábai előtt hevert

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A las vegasi szórakoztató ipar stabil bevételi forrást jelentett, de itt is fellépett jazzfesztiválokon, és lemezeket rögzített a műfaj nagyjaival - sőt, Elvis Presley visszatérő koncertjein, amiket Las Vegasban adott, Bacsik tagja volt a "Király" kísérőzenekarának, hegedűsként.

Utolsó, muzsikusként aktív éveiben, a '80-as években Kanadában is dolgozott, majd Chicagoban, annak Glen Elyn nevű városrészében élt, és itt is halt meg, 1993-ban - sírja a szintén Illinois államban lévő East Dundee nevű városban található.