Azonnal lefagysz: Magyarország területén már akkor volt Halloween, amikor Amerikát még fel sem fedezték - íme a történelmi bizonyítékok

Október 31-e Halloween. Erről a szóról a legtöbb magyar embernek az jut eszébe, hogy az amerikai gyerekek beöltöznek valamilyen jelmezbe, majd házról házra járnak, és édességet kuncsorognak. Leegyszerűsítve valóban ennyi a Halloween, de eredetileg nem erről szólt.

Persze akadnak, akiknek magával a halloweeni töklámpás faragásának hagyományával van problémája; mondván, ha a gyerekek ezt szokják meg, akkor máris visszaszorítjuk a saját hagyományunkat, hogy kilátogatunk a temetőbe, és virágot, koszorút, gyertyákat helyezünk el elhunyt szeretteink sírjára, ezáltal egy olyan kultúrának hódolunk, ami nem a miénk. Emiatt egyébként sokan tévedésben élnek, mert egyesek szerint október 31-e Magyarországon a halottak napja, és november 1-je mindenszentek.

Valójában október 31-e Magyarországon nem ünnepnap - ezen a napon tartják a Halloweent -, november 1-je mindenszentek, és november 2-a halottak napja.

A töklámpásokra visszatérve pedig: hozzánk, magyarokhoz is legalább annyira kötődik, mint az amerikaiakhoz, csak nem ugyanabban az értelemben.

Árpád-kori Halloween: az első töklámpásokat közel 1000 éve faragták Magyarországon, és azóta is sokat emlegetjük őket

Olvass tovább...

Olvass tovább...

De mi is a Halloween? Tényleg csak cukorkakunyerálásról és ijesztegetésről szól? Ha az amerikai ünnepet nézzük, akkor igen, de ha megnézzük, hogy eredetileg honnan jön, és milyen hagyománya volt, máris más megvilágításba kerül az egész ünnep.

Pláne, ha elmondjuk, hogy a mai Magyarország területén már jóval azelőtt ünnepelték a Halloween-t, hogy felfedezték volna Amerikát.

A samhain, vagyis a kelta halloween az egyik legjelentősebb ünnep volt, ami október 31-én sötétedéskor kezdődött és november 1-jén ért véget. A samhain nemcsak a kelta népeknél volt fontos ünnep, de a különböző újpogány vallásoknál is (például a wicca-ban). Bár amennyi terület, annyiféle szokás tartozik ehhez a naphoz, maga az alapkoncepció mindenhol ugyanaz.

Ezen az éjszakán felborul a világ rendje, fellibbennek az evilág és a túlvilág közötti határok. Megnyílnak a sídhk (tündérdombok), és az emberfeletti lények, a halottak pedig szabadon járhatnak köztünk. De nemcsak a holtak jutnak fel az evilágba, ilyenkor evilági hősök is könnyen bejuthatnak a sídh birodalmába. Ez maga a körítés, az ünnep meserésze, de nézzük, hogy mit is jelentett az egyszerű embernek.

A nép körében ez a nap volt a kemény mezőgazdasági munkák után való pihenés első napja, az örvendezés napja. Az írek házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket; no persze nem ingyen, hanem némi megvendégelés, fizetség fejében. Ilyenkor szokás volt örömtüzeket gyújtani, jósolni egymásnak, de fontos szerepet kapott a töklámpár faragása is, hiszen a nemes alma mellett ez volt az ünnep jelképe.

Tehát innen a Halloween, amit már ősidők óta ünnepelnek, de mostanra teljesen átalakult, és teljesen más jelentőssége lett.