Árpád-kori Halloween: az első töklámpásokat közel 1000 éve faragták Magyarországon, és azóta is sokat emlegetjük őket

Magyarországon egyre népszerűbb és felkapottabb a Halloween, egyre több olyan házibulit tartanak, ami az ijesztegetésre és a rémisztő jelmezekre épül, a gyerekek alig várják, hogy kifaragják az otthoni töklámpásokat, az óvodákban mókás jelmezekbe öltözve készítenek szellemeket és tök formájú lampionokat, és egyre több helyen tartanak utcai édességgyűjtéseket is, ahogy Amerikában szokás.

Persze bőven vannak, akiket az őrületbe lehetne kergetni még csak a Halloweennak az említésével, mondván Magyarországon Mindenszentek van. Pontosan ez az oka, hogy sokan összekeverik az ünnepnapokat, és akár az egész életüket tévedésben élik le. Bárhol is olvasunk utána az október ünnepeknek, mindenhol azt látjuk, hogy

október 31-én van Halloween, november 1-je Mindenszentek, november 2-a pedig halottak napja.

Olyanról is hallottam, hogy valakinek nem magával a Halloweennel van gondja, hanem a tökfaragással. Egyesek úgy vélik, hogy ha a gyerekek azt szokják meg otthon, hogy október végén töklámpásokat faragunk, és nem az elhunyt szeretteinkről emlékezünk meg azzal, hogy kilátogatunk hozzájuk a temetőbe, és virágot, koszorút helyezünk el a sírjukon, akkor azzal egy teljesen más kultúrának hódolunk, és elnyomjuk a hazai szokásokat. Pedig a töklámpások ugyanúgy kötődnek a magyarokhoz, mint az amerikaiakhoz; sőt, mondhatjuk, hogy valahol tőlünk ered ez a szokás.

Biztos gyakran hallottuk már azt a mondást, hogy "úgy fénylik, mint Salamon töke". Ez a mondás egy ismert magyar legendából ered, aminek története egészen a 11. századig repít vissza minket, az Árpád-korba.

I. András és Anasztázia kijevi hercegnő gyermeke, Salamon sokáig hadakozott az unokatestvéreivel a trónért, végül Géza és László szövetkezett Ottó morva herceggel, és 1074. március 14-én, a mogyoródi csatában döntő győzelmet arattak felette. Salamon Moson és Pozsony környékén bújkált egy ideig, aztán 1076-ban tárgyalásokba kezdett unokatestvéreivel, ami Géza halálával szakadt meg. 1081-ben Salamon úgy döntött, hogy lemond a trónról, ha élete hátralévő részében királyi ellátásban részesül.

Ez azonban nem teljesült, ahogy várta volna: 1082-ben összeesküvés vádjával letartóztatták, és a visegrádi vártoronyba zárták. Hogy ne tudjuk megszökni, az ajtókat és az ablakokat is befalazták, és a király, László parancsára minden éjjel töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy mindenki tudja, kit tartanak ott fogva, és példát statuáljanak vele. Ez azonban csak a legenda egy verziója: van olyan történet, miszerint Salamon maga világította ki a tornyot, hogy tudassa a híveivel, hogy még mindig életben van, sőt, olyan verzió is van, miszerint a töklámpások a dunai hajósoknak volt egyfajta jelzés.

A ma ismert Salamon-toronynak azonban semmi köze sincs ehhez a legendához, hiszen ezt a vártornyot a 13. században építették, éppen ezért a mai napig sem tudni, hogy pontosan hova zárták be Salamont, és mennyi igaz ebből a történetből.