Leszakította az arcunkat a népszerű mozifilm következő része, lehetséges prémium folytatást csinálni egy alapból is jó alaptörténetnek

Bár a filmekkel foglalkozó orgánumok a Barbie és az Oppenheimer párharcával voltak elfoglalva, azonban a két filmen kívül is bőven voltak olyan alkotások, amelyekre minden túlzás nélkül várt a nagyközönség. Horror szcénában ez minden bizonnyal a Beszélj hozzám, a Félelem fészke (ennek a megnézésével még adós vagyok) és az Insidious: A vörös ajtó volt.

A film az ötödik, a sorban, előtte már négy részen át követhették az emberek a természetfelli rémséges ámokfutását: Insidious – A testen kívüli (2010), Insidious – A gonosz háza (2013), Insidious – Gonosz lélek (2015), Insidious – Az utolsó kulcs (2018).

A filmek zsenialitását mutatja, hogy az első négy rész összesen 26,5 millió dollárból készült el, az összbevétel pedig 540 millió dollár volt, így finoman szólva is folytatásért kiáltott a sorozat.

A színészek számomra nagy kedvencek és sokakat össze is zavarnak: a főszereplő férfit alakító Patrick Wilson egy másik nagyon sikeres széria főszereplője is, ő alakítja ugyanis a szintén világhírű Démonok között és az Apáca című filmek paranormális nyomozót, Ed Warrent. Filmbéli partnere, az aggódó édesanya Rose Byrne, aki lubickol a szerepében. A filmek kicsit összevissza mennek, középső két része spin-orffnak is tekinthető. Az első két részben a Lambert házaspár fia, Dalton kómába esik és testét démoni teremtmények akarják maguknak megkaparintani. Az ötödik film a már felnőtt fiú sorsát meséli el, akivel (nem meglepő módon) egész életében furcsa dolgok történnek és bizony kiderül, hogy nem volt teljesen sikeres az az ördögűzés.

A démoni Annabelle-baba sokkal cukibb a valóságban, mint a Démonok között filmekben, de most is gonosz erő járja át

Olvass tovább...

Az eltitkolt családi emlékek felszínre kerülnek és egy minden eddiginél démonibb erővel kell szembeszállniuk a szereplőknek. Elise, akiről a harmadik és a negyedik rész szól, sajnos már nem tud nekik segíteni, így minden erejüket összeadva, egy családként kell vállvetve küzdeni a démonokkal. Spoilermentes kritikát terveztem írni, így azt, hogy sikerrel járnak-e, nem fogom elárulni.

Ha az ember azt hinné, hogy elfáradt a történet, akkor nem is tévedhetne nagyobbat. A jelenetek ijesztőek, a katakteren jellemvonásai kidolgozottak, a vágóképek, a zene, az operatőri munka és a rendezés is páratlan, már ami a horror műfaját illeti.

Aki szereti az efféle borzongós szórakozást, annak kihagyhatatlan, de úgy gondolom, hogy a démonok szerelmeseinek ezt mondanom sem kell, hiszen maguktól is rohantak a moziba megnézni. Egyébként idén érkezik a fent említett Apáca című, iszonyúan para film folytatása is, az is kihagyhatatlan mókának ígérkezik.