Előkerült A tanú soha nem látott jelenete, amit Bacsó Péter maga vágott ki

Bacsó Péter A tanú-ja minden idők egyik legjobb és leghíresebb magyar filmje, aminek bemutatását már a forgatása közben megtiltották, és 1979-ben is csak azután vetíthették le a budapesti Bányász moziban, hogy meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztiválra. A Kállai Ferenc főszereplésével készült filmalkotáshoz készült egy eredeti, és egy cenzúrázatlan változat, de néhány éve előkerültek olyan tekercsek, amiken megtalálták A tanú eddig soha nem látott, kivágott, és alternatív jeleneteit is.

A Nemzeti Filmarchívum munkatársai digitalizálták ezeket, majd összevetették a jól ismert verzióval. Ezeken a kivágott részeken keresztül nemcsak ízelítőt kaphatunk a cenzúra és az öncenzúra működéséről, de egyben azt is megmutatják, hogy ha visszahelyeznénk őket a helyükre,

akkor egy teljesen más film kerekedne A tanú-ból.

A XXI. század című műsor 2020. március 16-i adásában mutatta meg ezeket az addig soha nem látott felvételeket, ugyanakkor feltárt néhány ismeretlen érdekességet is Bacsó Péter alkotásáról.

Mint kiderült, a rendszer nem tiltotta meg a rendezőnek, hogy elkészítse A tanú-t, de árgus szemekkel figyelték a forgatási munkálatokat, és ha szükségét látták, több helyen is átiratták a forgatókönyvet. Így került bele a filmbe például a nyilas verőember, Gulyás karaktere. Mikor aztán látták, hogy milyen is lesz a kész produkció, eltörölték a bemutatót, és csak egy bizonyos személy közbenjárásának volt köszönhető, hogy Bacsó befejezhette a forgatást.

Megdöbbentő érdekesség a Szomszédokról: tényleg A tanú eltitkolt folytatása volt a legendás magyar sorozat?

Olvass tovább...

Létezik egy szóbeszéd arról, hogy mikor a vezérkarnak levetítették a filmet, a végén hatalmas csend uralkodott a teremben, majd egyszercsak felállt az egyik székről Kádár János, és annyit mondott csalódottsággal az arcán, hogy

Bacsó Péter egy korábbi interjúban elárulta, hogy életében csak egyszer találkozott Kádárral, mikor 1985-ben Kossuth-díjat kapott. A rendező elmondása szerint mikor bemutatkozott a politikusnak, Kádár arca gyanakvóvá vált, és miután alaposan végigmérte őt, ennyit mondott:

Az alábbi összefoglalóban rengeteg olyan jelenetet láthatunk, amik teljesen kimaradtak, vagy más formában kerültek bele a kész filmbe; így maradt a vágóasztalon egy vicces baki, ami bár váratlanul érte a Virág elvtársat alakító Őze Lajost, mégsem esett ki a szerepből, és így maradt ki A tanú legdrámaibb jelenete azzal a párbeszéddel, ami Dániel Zoltán és Pelikán elvtárs között zajlott le a fogdában.

A rendező annak idején megmutatta a filmet Földi Juliannának, aki Rajk László felesége volt (Rajk volt az az 1949-ben kivégzett politikus, aki 1945 után Rákosi-diktatúra belügyminisztere volt, és akiről Dániel Zoltán alakját mintázták A tanú-ban - a szerk.), és állítólag az özvegyet annyira megviselte az a jelenet, amiben Pelikánt a bitófához kísérték, hogy zokogva rohant ki a teremből.

Érdemes végignézni az alábbi riportot, mert tényleg soha nem látott képsorokat láthatunk A tanú-ból, ugyanakkor számos olyan érdekességet hallhatunk Bacsó legendás alkotásának készüléséről és utóéletéről, amiket eddig csak kevesen ismerhettek.