Előkerült A tanú soha nem látott jelenete, amit Bacsó Péter maga vágott ki

Bacsó Péter A tanú-ja minden idők egyik legjobb és leghíresebb magyar filmje, aminek bemutatását már a forgatása közben megtiltották, és 1979-ben is csak azután vetíthették le a budapesti Bányász moziban, hogy meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztiválra. A Kállai Ferenc főszereplésével készült filmalkotáshoz készült egy eredeti, és egy cenzúrázatlan változat, de néhány éve előkerültek olyan tekercsek, amiken megtalálták A tanú eddig soha nem látott, kivágott, és alternatív jeleneteit is.

A Nemzeti Filmarchívum munkatársai digitalizálták ezeket, majd összevetették a jól ismert verzióval. Ezeken a kivágott részeken keresztül nemcsak ízelítőt kaphatunk a cenzúra és az öncenzúra működéséről, de egyben azt is megmutatják, hogy ha visszahelyeznénk őket a helyükre,

akkor egy teljesen más film kerekedne A tanú-ból.

A XXI. század című műsor 2020. március 16-i adásában mutatta meg ezeket az addig soha nem látott felvételeket, ugyanakkor feltárt néhány ismeretlen érdekességet is Bacsó Péter alkotásáról.

Mint kiderült, a rendszer nem tiltotta meg a rendezőnek, hogy elkészítse A tanú-t, de árgus szemekkel figyelték a forgatási munkálatokat, és ha szükségét látták, több helyen is átiratták a forgatókönyvet. Így került bele a filmbe például a nyilas verőember, Gulyás karaktere. Mikor aztán látták, hogy milyen is lesz a kész produkció, eltörölték a bemutatót, és csak egy bizonyos személy közbenjárásának volt köszönhető, hogy Bacsó befejezhette a forgatást.

Létezik egy szóbeszéd arról, hogy mikor a vezérkarnak levetítették a filmet, a végén hatalmas csend uralkodott a teremben, majd egyszercsak felállt az egyik székről Kádár János, és annyit mondott csalódottsággal az arcán, hogy

„Nem egészen ezt vártuk”.

Bacsó Péter egy korábbi interjúban elárulta, hogy életében csak egyszer találkozott Kádárral, mikor 1985-ben Kossuth-díjat kapott. A rendező elmondása szerint mikor bemutatkozott a politikusnak, Kádár arca gyanakvóvá vált, és miután alaposan végigmérte őt, ennyit mondott:

„Maga az?”.

Az alábbi összefoglalóban rengeteg olyan jelenetet láthatunk, amik teljesen kimaradtak, vagy más formában kerültek bele a kész filmbe; így maradt a vágóasztalon egy vicces baki, ami bár váratlanul érte a Virág elvtársat alakító Őze Lajost, mégsem esett ki a szerepből, és így maradt ki A tanú legdrámaibb jelenete azzal a párbeszéddel, ami Dániel Zoltán és Pelikán elvtárs között zajlott le a fogdában.

A rendező annak idején megmutatta a filmet Földi Juliannának, aki Rajk László felesége volt (Rajk volt az az 1949-ben kivégzett politikus, aki 1945 után Rákosi-diktatúra belügyminisztere volt, és akiről Dániel Zoltán alakját mintázták A tanú-ban - a szerk.), és állítólag az özvegyet annyira megviselte az a jelenet, amiben Pelikánt a bitófához kísérték, hogy zokogva rohant ki a teremből.

Érdemes végignézni az alábbi riportot, mert tényleg soha nem látott képsorokat láthatunk A tanú-ból, ugyanakkor számos olyan érdekességet hallhatunk Bacsó legendás alkotásának készüléséről és utóéletéről, amiket eddig csak kevesen ismerhettek.