promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Nyelvi boszorkányság: minden nyelvben Wien, de nálunk Bécs az osztrák főváros neve, mégis mit jelenthet ez a szó?

Nyelvi boszorkányság: minden nyelvben Wien, de nálunk Bécs az osztrák főváros neve, mégis mit jelenthet ez a szó?

Borítókép:  Profimedia - illusztráció
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc
Promotions

Van azért néhány kivétel, de a világ nagy része Wien köré csoportosul.

Bécs a világ egyik legkedveltebb városa, Ausztria fővárosa, ahol a Habsburg múlt elképesztő módon érezteti magát. Bécs egykor egy egész birodalom fővárosa volt, és még olyan időszak is volt a világtörténelem folyamán, amikor a világ legfontosabb diplomáciai eseményeit is ebben a városban tartották. Bécs a kultúra, a modernitás, a hagomány és a gyönöyrű építészet városa, évente milliók keresik fel szerte a világból. Bécs Ausztria legnagyobb városa, egyben a kultúra, a gazdaság és a politika központja is. Egykor itt uralkodott Ferenc József császár is, és ez volt az Osztrák-Magyar Monarchia központja is.

Ám a legtöbb helyről úgy jönnek, hogy az úticél Wien vagy éppen Vienne, Víneborg,  illetve Vina. Bécs neve amúgy, a Wien a latin nevéből jön a városnak, ami az volt, hogy Vindobona, ez pedig lefordítva fehért földet jelent. Ám vannak más elméletek is, amelyek a kelta Vedunia, "azaz erdei patak" névből eredeztetik a mai korban használt Wien kifejezést.

A magyarhoz hasonló Bécs elnevezést csak néhány nyelvben használják, így például a törökben vagy az óbolgárban, a szerb nyelvben vagy a horvátban. A Bécs szót így valószínűleg keletről vehettük át, és mindez pedig a becs szóból jöhet, amely körülkerített őrzőhelyet is jelent, ahol kincseket őriztek egykor. Körmendi Ferenc szerint Bécs magyar elnevezése avar eredetű, és annyit jelenthet, hogy őrzőhely.

Ami még nagyon érdekes, hogy Bécs, avagy Wien neve egy európai nyelvben nagyon eltér mindkét változattól, az a nyelv pedig a szlovén, ahol Bécs úgy van jelen, hogy Dunaj, hiszen a Duna két partján fekszik az egykori császárváros, amely a magyar történelemben is nagyon fontos szerepet játszott. 1485-ben például Mátyás király el is fogalta azt.