Nyelvzsibbasztó a magyar nyelv legnagyobb talánya, még a nyelvészek is állandóan vitáznak ezen

Nagyon szép és kifejező a magyar nyelv, ugyanakkor nyelvtanát tekintve kifejezetten bonyolultnak számít, és nem csak a külföldiek életét képes megnehezíteni, hanem sokszor bizony még számunkra is okoz meglepetéseket. Akadnak olyan szavak, melyeknek a toldalékolása valóságos nyelvészeti rejtélynek számít, és magyarázatuk még a feketeöves nyelvhasználóinkat is meg tudja izzasztani. A rejtély kulcsa a magánhangzók háza táján keresendő.

Hiányos a magyar ABC, kimaradt az egyik leggyakoribb magánhangzó belőle, pedig még ma is használjuk

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A magánhangzók lehetnek rövid és hosszú időtartamúak, valamint magas (elöl képzett) vagy mély (hátul képzett) hangrendűek. A magas hangrendűek közé tartoznak az e, é, i, í, ö, ő, ü, ű hangok, míg a mély hangrendűek a következők: a, á, o, ó, u, ú.  A magyar nyelvben a szavak hangrendje attól függ, hogy milyen magánhangzók szerepelnek bennük. Ez alapján a szó lehet mély (pl. szoba), magas (pl. fürdő) és vegyes (pl. kocsi) hangrendű. A szavak szótöveihez a hangrendnek megfelelő toldalékok járulnak (pl. szobában, fürdőben). A vegyes hangrendű szavaknál a szabály összetettebb, és a használatban ingadozás is előfordulhat. 

A magyar toldalékok lehetnek egy- vagy többváltozatúak. Nyelvünkben a kétalakú toldalékok a hangrend szabályai szerint illeszkednek. A magas hangrendű szavakhoz a toldalékok magas hangrendű formája járul, pl.: vízben, vérrel, pénznek. A mély hangrendű szavakhoz pedig a toldalékok mély hangrendű alakja illeszkedik: házban, barátság, ablaknak. Ami kicsit bonyolítja a történetet, hogy az egyalakú toldalékok nem illeszkednek, például: egykor, kettőkor, tizenháromkor, egyig, kettőig, tizenháromig.

A vegyes hangrendű szavak kérdése kicsit bonyolultabb. Ha a szó magyar, vegyes hangrendű és egyszerű, akkor mély hangrendű toldalékot kap (libának, templomban, létrára), ha összetett, akkor az utótag hangrendjéhez igazodik a toldalék (hangrendnek). Idegen eredetű szó esetében az utolsó szótag határozza meg a toldalék hangrendjét (parfümmel). Tapasztalható azonban egyfajta ingadozás azokban az esetekben, amikor az idegen eredet már nem érezhető (fotelben - fotelban).

Kalandos életű magyar poéta volt Amerika első költője és hazai felfedezője

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Akad azonban legalább két olyan eset, amely különösen izgalmas és elsőre sokak bicskája beletörhet, ha el szeretnék magyarázni valakinek a lényegét. Az első a vegyes hangrendű szavak esetében már említett ingadozás. Amennyiben a mély hangú szótag után csak egy e hangú szótag következik, elméletileg egyaránt jó a magas és a mély hangú toldalékolás. Erre felhozható példaként az Anett szó. Valószínűleg sokan szembesültek vele, hogy többféle formában is látták már toldalékolni ezt a szép nevet. Ez egyáltalán nem hiba, a szabályok szerint használható az Anettke és az Anettka, de említhetnénk akár a balek szót is, ahol szintúgy megfelelő a balekkel, vagy a balekkal.

A másik érdekesség, amely sokszor még a nyelvészeket is vitára készteti, az úgynevezett antiharmonikus tő kérdése. Néhány példa erre a teljesség igénye nélkül: híd, nyíl, íj, férfi. Ezek az antiharmonikus szavak ragozás szempontjából mély hangrendűnek számítanak. Így esetükben ez a helyes: nyilaz, nem pedig nyilez, hídon és nem híden, íjász, nem pedig íjész. A férfi viszont tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű kérdést, mert bizonyos esetekben a mély toldalék a helyes, mint például: férfinak, férfival, férfihoz. Máskor viszont előfordulhat magas magánhangzós ragokkal is, mint a férfivel esetében.

Ezeknek az antiharmonikus szavaknak a létét általában azzal magyarázzák, hogy valaha létezett egy hátul képzett mély párja az elöl képzett magas i hangnak, és ezekben a szavakban eredetileg az volt, annak az illeszkedése öröklődött át. Más nyelvészek viszont vitatják ezt, és véleményük szerint a jelenség magyarázata másban rejlik.

Ezek után kezdjük kicsit bizonytalannak érezni az eddig biztosnak hitt nyelvtudásunkat?

Nem érdemes elkeseredni, nagyon sok olyan kérdése akad nyelvünk bonyolult rendszerének, amelyben még az életüket ennek a témának szentelő szakemberek sem tudnak egyetértésre jutni. Arra viszont érdemes figyelnünk, hogy próbáljuk megfelelően művelni nyelvünket, mert ez egy olyan kincs, amit érdemes megbecsülnünk és méltóképpen tovább örökítenünk utódainknak.

Az alábbi videóban egy svéd lányt hallhatunk, akinek a példája megmutatja, hogy külföldiként is érdemes megtanulni gyönyörű nyelvünket, ő is kifejezetten szépen és ügyesen beszéli.