Szédületes felfedezés a piramisok építéséről, alapjaiban rengeti meg az eddigi elméleteket

Hader Sheisha, az Aix-Marseille Egyetem tudósa az elmúlt években a Nílus egyes ágainak történelmét vizsgálta több ezer évet felölelő kutatásában. Munkája során rájött, hogy a Gízai piramisokat sokkal több víz vette körül, mint napjainkban. Annak már egyébként korábban is a tudatában voltak a tudósok, hogy a többtonnás köveket a Nílus ágainak segítségével, vízen szállítottátták, azonban még ez a tény sem válaszolt meg minden kérdést.

Feltárták, hogy négyezer évvel ezelőtt sokkal magasabb volt a vízszint, és a Gízai piramisok környékét is a Nílus egyik ága vette körül, amely mára már kiszáradt. Olyan elméletek már a múltban is voltak, hogy a piramisokat mesterséges csatornákkal vették körbe, amelyeknek a segítségével mozgatták a 2-5 tonnás kődarabokat, azonban a Nílus eddig felfedezetlen ágai új fényben világítják meg az ókori Egyiptomot. Új tecnhológiáknak köszönhetően feltérképezték, hogy az úgynevezett Khufu-ágon szállíthatták a piramisok helyszínére az építőanyagokat. A Nílusnak köszönhetően nem kellett hosszú szállítási idővel bajlódniuk a víz és az építkezési helyszín között.

Elképesztő látvány: így néztek ki valójában az egyiptomi piramisok, miután több ezer évvel ezelőtt elkészültek

Olvass tovább...

Pár ezer évvel később, Kr. e. 500 környékén azonban hatalmas szárazság érkezett Egyiptom területére, erről a múmiák állapota is tanúbizonyságot ad. Egyes esetekben látszódik a fogakon az alacsony hidratáció, súlyos vízhiánnyal küzdhettek ebben az időszakban, ami a csatornák elapadásához vezethetett. A cikk elején említett kutató egyenesen úgy fogalmazott, hogy enélkül a csatornák nélkül szinte lehetetlen lett volna megépíteni a legnagyobb piramisokat. Alapjában véve is érzékeny pont ez a történészek számára, hiszen a Gízai nagy piramis tekintetében sokan kételkednek abban a tényben, hogy mindössze 20 év alatt készült el. Több százezer építő, húsz évig tartó napi 12-16 órás műszakával kellene számolni hasonló esetben, azonban a tudósok egyelőre ragaszkodnak ahhoz, hogy a piramisok fő funkciója az volt, hogy a fáraók sírhelyei legyenek, így mindenképp meg kellett épülnie még Khufu fáraó uralkodásának ideje alatt.