255 piramist találtak egy országban, ami nem Egyiptom
Olvass tovább...
Ha meglátogatjuk a Gízai piramisokat, egészen más látvány tárul a szemünk elé, mint amiben 4000 évvel ezelőtt az egyiptomiak gyönyörködhettek.
A piramisok misztikuma a mai modern társadalmat tekintve is releváns, hiszen a tudósok az ókori Egyiptommal kapcsolatban sok esetben még mindig csak találgatnak. Egészen friss felfedezés, hogy a piramisokat nem rabszolgák építették, hanem relatíve jól fizetett munkások, emellett különböző teóriákat olvasni arról is, hogy hány év alatt, és miképp készültek el a tekintélyparancsoló építmények.
Olvass tovább...
A Kheopsz-piramis megépítése például a tudomány mai állása szerint 20 évig tartott, de szakértők szerint, több ezer évvel később, mai modern technológiákkal is legalább 4-6 évbe telne.
Gízában homokszínű, egyre sötétedő piramisok tárulnak a szemünk elé, melyeknek kövei már ütött-kopottak, azonban ez nem volt mindig így.
Gondoltad volna, hogy amikor frissen elkészültek, szemvakítóan fehér mészkő borította őket, ami csakúgy rikított a napsütésben?
A piramisokat az egyiptomiak az Istenségként tisztelt fáraók végső nyughelyének szánták, illetve az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy ezen építmények egyfajta átmenetként funkcionálnak majd a földi élet és a túlvilág között.
Olvass tovább...
Logikus tehát, hogy szemkápráztató külsőt terveztek nekik, így a több millió követ fehér mészkővel borították be. Kutatók szerint csak a Gízai nagy piramis építése során több mint 67 ezer köbméter mészkőt használtak fel a munkások.
Az évszázadok, évezredek múlásával a mészkő lekopott, illetve több esetben maguk az egyiptomiak szedték le őket, és használták fel őket újabb templomaik és különböző építményeik megalkotására.
Tekintsd meg az alábbi videót, ha kíváncsi vagy, miképp tündököltek a piramisok több ezer évvel ezelőtt: