Korda Györgytől a Reptér még mindig hatalmas durranás – itt van minden, amit az ikonikus számról tudni kell

Nagyot megy mostanában Korda György Reptér című száma, pedig nem mai termés, a fülbemászó dal még egy 1981-es lemezen jelent meg. Aztán a koronavírus-járvány tetőpontja után a Ferihegyen elkészült az újraforgatott változata, vagy a dal sikere változatlanul töretlen.

Máté Péter és S. Nagy István szerzeményéről van szó, amelyet nem a fájdalmasan korán, 1984-ben elhunyt énekes-zeneszerző vitt sikerre, hanem mindenki Gyuri bácsija, és valljuk be, neki jobban is áll ez a stílus.

A nyolcvanas évek elején a magyarok számára is egyre jobban kinyílt a világ, korlátlanabbul utazhattak külföldre. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az 1970-es években egymást követték és óriási sikert arattak az Airport című repülőgépes katasztrófafilmek, a téma tehát benne volt a levegőben, már csak egy jó kis slágert kellett belőle írni.

A Beatkorszak blog ehhez még hozzáteszi azt is, hogy a repülőterek iránti szimpátiát és csodálatot az is táplálhatja, hogy a világon szinte mindegyik ilyen létesítmény egyforma, így aki egyet látott, az már a többiben is otthonosan érzi magát (ezt használják ki a Tesco és más globális láncok is a belső térkialakításukkal).

Korda Györgynek 41 éve jelent meg a Szeptember volt című albuma (nagyjából ekkor jött össze Balázs Klárival is), és annak a B oldalán a negyedik dal volt a Reptér. Vagyis nem különösebben számítottak arra, hogy húzószám lesz belőle, de mára így alakult, míg a nyitódal Láttátok-e Glóriát? nagyjából feledésbe merült.

„A Reptér nemcsak kiemelkedő könnyűzenei darab, de egyben kordokumentum is. Az S. Nagy István által írt szöveg, a tempós, funkys beütésekkel bíró, Máté Péter jegyezte zene és Korda György előadásmódja egészen egyedi atmoszférát teremt”

– emeli ki a Beatkorszak blog is. A dal korabeli sikeréhez hozzájárult az is, hogy a reptér csillogó-villogó megjelenése a vágyva vágyott nyugati világ profizmusát és jólétét idézte fel a repülni akkor kevesebbet tudó magyaroknak. Ma pedig az időtlen zenéje hódít, valamint Gyuri bácsi ellenállhatatlan figurája, akit túl a 80-on is kortársuknak érezhetnek a fiatalok.