Órákon keresztül vízben ázott a Mona Lisa – micsoda borzasztó malőr!

A Mona Lisa kétségkívül a világ legismertebb festménye, amelynek az értéke pénzben kifejezhetetlen, hiszen a párizsi Louvre (illetve a francia állam) alighanem dollármilliárdokért sem válna meg tőle.

A képet az itáliai Leonardo da Vinci 1503 és 1519 között festette, vagyis élete végéig nem vált meg tőle. Magával vitte Franciaországba is, az utolsó éveit ugyanis ott töltötte I. Ferenc király meghívására. Ezért őrzi ma a festményt a Louvre, és nem valamelyik neves olasz múzeum.

A félezer éves műalkotást a szakemberek ma már meglehetősen sérülékenynek tartják, ezért egyetlen külföldi vagy belföldi kiállításra sem hajlandóak kölcsönadni. Utoljára 1974-ben hagyta el a párizsi kiállítótermet, akkor Tokióba vitték, hogy a vastag pénztárcájú japánok is élőben megcsodálhassák.

Állítólag olyan dobozba helyezték a képet, hogy az egy repülőgép-szerencsétlenséget is képes lett volna sértetlenül átvészelni benne. Ráadásul a speciális tok azt is megakadályozta volna, hogy (ha a gép az óceánba zuhan) a Mona Lisa a víz fenekére süllyedjen.

Ez az elővigyázatosság különösen annak fényében érthető, hogy 1963-ban súlyos blama történt a képpel kapcsolatban. Akkor éppen a híres New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumnak adták kölcsön, ahol azonban eszükbe sem jutott éjjel-nappal őrizni.

Így fordulhatott elő, hogy amikor a múzeum tűzvédelmi rendszere elromlott, és a raktárban spriccelni kezdett a víz a plafonról, akkor a Mona Lisára is órákon keresztül ömlött. Az volt az óriási szerencse, hogy a képet elképesztően vastag üveg védte, így karcolás nélkül megúszta az esetet.

Mielőtt egyébként a festményt New Yorkba vitték volna, előtte gyorsan elszállították Washingtonba, mert Kennedy akkori elnök és a felesége is meg kívánták tekinteni. Néhány hét alatt aztán egymilliónál is több amerikai nézte meg a Mona Lisát, amelynek az „eláztatását” hosszú ideig nem árulták el a nagyközönségnek.