250 évig senkinek sem hiányzott Leonardo da Vinci egyik legnagyobb remekműve, amely végül csak előkerült

Az itáliai reneszánsz egyik vitathatatlan és sokoldalú zsenije, Leonardo da Vinci 1489-90 körül festette a Hermelines hölgy című képét. A feltehetőleg Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg szeretőjét ábrázoló festmény nem egy nagy nyugati múzeumban, hanem Krakkóban van kiállítva.

A remekművet még a 18. században vásárolta meg a lengyel Czartoryski hercegi család. A második világháború alatt Párizst és Berlint is megjárta, de ma újra a régi helyén csodálható meg, sőt 2009-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumba is eljutott.

Kevésbé ismert, hogy a kép nagyjából 250 évre eltűnt a nagyközönség szeme elől. Egy új könyv most ennek a hihetetlen sztorinak a hátterét igyekszik megvilágítani, vagyis azt, milyen kalandos körülmények közepette kaparintotta meg az említett Czartoryski família.

Elhomályosítja a Mona Lisát, ha megtalálják Leonardo titokzatos, elrejtett freskóját

Olvass tovább...

Az egész történet akkor kezdődött, amikor Sforza milánói herceg új feleséget szerzett magának, aki kiutálta az udvarból a szépséges Ceciliát. Természetesen a róla készült Leonardo-portrét is eltüntette az útból, és ekkor kezdődött a festmény kálváriája.

Adam Jerzy Czartoryski herceg Olaszországból vásárolta meg az édesanyja számára 1798-ban, mégpedig egy Raffaello-képpel és különféle antik római műtárgyakkal együtt. Erről írt könyvet az amerikai Eden Collinsworth, hogy felfedje a Hermelines hölgy ismeretlen 250 éves sorsának hátterét.

Cecilia Gallerani 1491-ben volt kénytelen elhagyni a milánói udvart, és a festményt is magával vihette. 1498-ban aztán kölcsönadta a Sforza családnak, és az 1536-ban bekövetkezett haláláig már vissza sem kapta tőlük.

Itt kezdődik tehát a hiányzó negyed évezred, amelynek boncolgatásától ezúttal eltekintünk, már csak azért is, mert a kép modern kori története is rendkívül érdekes. 1939-ben a Gestapo elkobozta, és Berlinbe küldte, mert Hitler a Föld legnagyobb művészeti gyűjteményét is létre akarta hozni a náci világbirodalom mellett.

Pedig eleinte úgy nézett ki, hogy a páratlan műalkotás megúszhatja, mert a német közkatonák nem ismerték fel az értékét. Előbb ott hagyták – bakancsokkal összetaposva – a lengyel család birtokában, de aztán szakértők segítségével a németek végül mégiscsak megkaparintották néhány évre.