Eddig eltitkolt magyar népcsoportot találtak, tényleg pirézeknek hívják őket?

A pirézek nem léteznek, mégis feltűnnek hivatalos iratokban. Ennek egyetlen oka van, a Tárki eme fiktív népcsoport beemelésével a felmérésekbe szerette volna megnézni, hogy egy soha nem hallott, de idegenül csengő népcsoport esetében is lehetséges-e, hogy megjelenik a magyarok körében az elutasító attitűd. A felmérés azt bizonyította be, hogy igen, sőt, a következő évben erősödött is az elutasítás.

Hangsúlyozzuk: egy kitalált népcsoportról van szó, amelyek tagjaival nem is találkozhattak a megkérdezettek, így racionális alapja sem lehetett az elutasításnak. Sem pedig a kedvelésnek, ez csak egy játék, amely viszont mindig elgondolkodtató eredményeket hoz. 

Aztán a pirézek elkezdtek önálló életet élni, felépült körülöttük egy egész mitológia, sőt, még manapság is bedobják őket a közvéleménykutatók, ha felmérést végeznek, így ne lepődjetek meg, ha megkérdezik tőletek, hogy mennyire kedvelitek a pirézeket.

A pirézek tehát velünk élnek, a mindennapi közbeszédben is gyakran feltűnnek, ironikus éllel. 

2007-ben egy honlapot is létrehoztak, természetesen magyar nyelven (hiszen a pirézek magyarok), hogy a mítosz soha ne vesszen ki az internetből. Hatalmas rajongótáboruk lett, sőt, a kitalált Piréziának alkotmánya és himnusza is van már, és hogy hol található pontosan? A hivatalos mitológia szerint

"Pirézia a Pireneusokon innen és túl található, ami természetesen a különböző nézőpontok alapján folyamatosan változhat. Egyenletes, kiszámíthatatlan sebességgel kering a földön saját, vagy (vallásuk jövendölései értelmében) a magyarok tengelye körül".

A leírások szerint a legíhresebb pirézek: Mária Pirézia és Csokonai Piréz Mihály.

A piréz népcsoport tehát egy, a szociológusok által kitalált, fiktív népcsoport, amellyel az idegenek elutasítását vagy éppen szeretetét mérik fel a kutatók Magyarországon. Nem léteztek soha, de mostmár kicsit köztünk vannak.