Hányan voltak a honfoglaló magyarok? Pár ezren vagy millióan?

A 9. században a magyarok vándorlásáról rengeteget tudósító Dzsajháni nagy művében arról számol be, hogy a magyarok vezére 20 ezres nagy lovas sereggel grasszált.

Kérdés marad azonban,

hogy ekkora embertömeg mögött mekkora népesség volt, ez attól függ, hogy milyen megközelítésből számolunk, és hogy a honfoglaló magyarok esetében milyen életformáról beszélünk.

Két gigantikus történész, a honfoglalás nagy kutatói, Györffy György és Krsitó Gyula nézeteit ismertetjük kicsit részletesebben.

Györffy György: Rengeteg magyar

Ha letelepedett földművelő életmódról beszélünk, és létezett egy, a köznéptől elkülönült katonaság, akkor közel 500 ezer honfoglaló magyarról beszélhetünk. Ebben az esetben 100 ezer családdal számolhatunk, mivel a kutatások szerint akkoriban a család általában 5 főből állt. Ez a nézet azt is alátámaszthatja, hogy a 9. század végén a Kárpát-medence lakossága a magyarok számának fele lehetett, közel 250 ezer fő. Így a támadók létszámuknak is köszönhetően birtokba vehették a hatalmas területet.

Kristó Gyula: Kevesebb magyar

Egy másik nézet szerint a magyarok nagyállattartó nomádok voltak, a 20 ezres katonaság pedig egy ilyen társadalomban úgy jön ki, hogy minden fegyverképes férfi (nem gyerek és nem túl idős felnőtt) katonának számított, és azt is tudjuk, hogy a nomád népeknél a népesség legalább egyhatoda és legfeljebb egyharmada katonáskódott, így a magyarok létszámát 60 és 120 ezer főre kell tennünk.

Ha ehhez még hozzáadjuk az antropológus vizsgálta régészeti leleteket is, amelyek szerint az Árpád-kori népesség csak kisebb hányadát tették ki a honfoglaló magyarok leszármazottai, miközben nagyobb részét az itt élt népek ősei adták, akkor valószínűsíthetjük, hogy jóval többen lehettek a Kárpát-medence lakosai, mint a honfoglalók.

Ez az adat pedig inkább a kisebb népcsoport elméletét támasztja alá.