Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Kvíz: Kossuth Lajos találkozhatott-e volna a Marvel-szuperhős Farkassal?

Kvíz: Kossuth Lajos találkozhatott-e volna a Marvel-szuperhős Farkassal?

Zene, Film & Kultúra

Kvíz: Kossuth Lajos találkozhatott-e volna a Marvel-szuperhős Farkassal?

Zene, Film & Kultúra

CST 10:15

Összemossuk a valóság és a fantázia világát: az eredmény elképesztően megdöbbentő.

A valóság és a fikció ütköztetésének vagy egybemosásának régi hagyományai vannak,

az alternatív történelem egy nagyon izgalmas lehetőség, hogy olyan meséket adjunk közre, amelyek elmondják, mi lett volna ha.

Az egyik leghíresebb magyar példa a jó pár évvel ezelőtt megjelent, Pintér Bence és Pintér Máté írópáros jegyezte könyv, A szivarhajó utolsó útja című alkotás, amely onnan indul, hogy a magyarok megnyerik az 1848/49-es szabadságharcot, és megvalósul Kossuth álma, a Dunai Konföderáció.

Persze, a mozivásznon is rengeteg példát találunk a történelem (inkább) díszletként való kezelésére, Quentin Tarantino rendszeresen él az alkotói szabadság adta lehetőséggel,

hogy ő dirigál, és igazából, ha úgy gondolja, meg is változtathatja a valóságot a filmjeiben.

Mostani kvízünkben nem változtatunk semmit a múlt szövetén, csupán megnézzük, hogy az egyes fikciós filmek, mesefilmek melyik korban játszódnak, és ha már korszak, akkor a szereplők milyen híres magyar személységekkel élhettek volna egy időszakban.

Mindezt játékos formában, hogy megmozgassuk az agytekervényeiteket.

Megfejtések magyarázatai:

Kossuth Lajos–Farkas: Kossuth 1802-ben született Monokon, Farkas pedig 1832-ben valahol a kanadai vadonban. Kossuth 1894-ben halt meg emigrációban, méghozzá Olaszországban, Torinóban. Kossuth amúgy 1851/52-ben járt az Egyesült Államokban, közel ötszáz beszédet tartott arról, hogy a magyar szabadságharc lángját életben tartsa, és persze, hogy támogatókat keressen egy jövőbeli újabb háborúhoz. Akár itt is találkozhattak volna...

Hófehérke–Mátyás király: a törökverő Hunyadi János fia 1443-ban született Kolozsváron, 1468-ban lépett a magyar trónra, bár uralkodásának eredményeiről megoszlanak a vélemények, az biztos, hogy ő volt a független Magyar Királyság utolsó nagy királya, akinek a nevéhez olyan csúcsteljesítmény is társul, mint Bécs elfoglalása. Hófehérke meséjéről a kutatások azt mondják, hogy a valószínűleg a 16. században élt grófnő, Margarete von Waldeck (1513-1534) története ihlette, amelyből közvetlenül született a Disney-mese is. 

Hogy jönnek ide a törpék?

Margarete apjának rézbányái voltak, ahol a munkások nagy része gyerek lehetett. Bergfreiheit pedig egy német város, amely magát Hófehérke városkájának is hívja manapság (Schneewittchendorf). Valószínűleg itt élt a hét törpe, akarjuk mondani a hét fiatal srác, akik a mesében is feltűnnek, és akikhez menekül a mostohája elől Hófehérke.

Robin Hood–István király: István király, az államalapító uralkodó a 9. és 10. század fordulóján élt, 1000-ben vagy 1001-ben koronázhatták meg Esztergomban, ő az első keresztény uralkodónk. Robin Hood nem valós személy, inkább egy, az angol folklór ihlette népi hős, akiben megtestesül a középkori ember hőskultusza. Valószínűleg több ilyen íjász is bujkálhatott az erdőkben, főleg a Sherwood-i erdőben, amely a középkorban egy hatalmas, fákkal sűrűn benőtt terület volt. A modern popkultúrában is megénekelt, kitalált Robin, Oroszlánszívű Richárd katonája volt. Richárd 1199-ben halt meg.

Diana–Mikszáth Kálmán: a szuperhősnő valamikor 1100 környékén születhetett, a képregényben az egyik helyen utalnak is rá, hogy az első világháború kitörésekor 800 éves lehet. Mikszáth Kálmán, az egyik legragyogóbb humorú magyar író, pedig 1847-ben Szklabonyán látta meg a napvilágot, és egészen 1910-ig élt. Nem futhattak volna össze, hiszen Diana csak 1914 után lépett Európa földjére, de egyidőben éltek. Az első világháborúban viszont „ellenfelek” lettek volna. Diana az antant hatalmak oldalán lépett be a háborúba a németek ellen, Magyarország viszont a monarchia részeként a németekkel állt szövetségben.

Tinódi Lantos Sebestyén–Aranyhaj: a mesbeli hősnő, aki sokáig egy toronyban éli életét, az 1820-as években él a mese írói szerint. Tinódi viszont, aki jelen volt Eger várának ostrománál is, a 16. században tevékenykedett, így esély sem lett volna arra, hogy összefussanak. Tinódi amúgy a muzikális dolgok mellett a történettudósoknak is rengeteg hasznos dolgot adott, hiszen egy rakat ostromot részletekbe menően tárgyalt az énekeiben.

Pán Péter–Babits Mihály: a mesehős, Pán Péter J. M. Barrie skót író műveinek visszatérő szereplője, az első róla megjelent könyv 1902-ben látott napvilágot, az író pedig saját korában helyezte el a Sohaországban felnövő, repülő srác történetét. Babits a 19. század egyik legnagyobb költője, a Nyugat folyóirat egyik meghatározó alakja pedig 1883-ban született Szekszárdon. A költő 1941-ben hunyt el. Találkozhattak volna, ha... Érdekesség, hogy Babits valószínűleg olvasta a Pán Péterről szóló regényeket.

Quasimodo–Liszt Ferenc: a Notre Dame templomának toronyőre kitalált karakter, hiszen Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regényének egyik szereplője. A Disney-mese Hugo regénye alapján készült, a történet 1482-ben játszódik. Liszt Ferenc, az egyik legtehetségesebb magyar zeneszerző 1811-ben született Doborján, később bejárta szinte az egész világot, így, ha egy korban élnek, valószínűleg Quasimodo láthatta volna Lisztet, sőt, hangversenyén is részt vehetett volna.

Aladdin–honfoglaló magyarok: nagyon meredek teóriák léteznek arra vonatkozóan, hogy mikor játszódhat a mese, egyes elképzelések szerint, amelyek a filmben feltűnő rengeteg popkulturális utalásból indulnak ki, valamikor 9000 évvel a mi világunk után játszódhat. De valószínűbb az az elképzelés, hogy a 700-as évek végén, valahol a Távol-Keleten. A honfoglalók pedig hivatalosan 895-ben jöttek be a Kárpát-medencébe, bár arról hatalmas viták dúlnak mind a hivatalos történészek, mind pedig a hobbitörténészek köreiben, hogy ez hányadik hazajövetel volt.