Keresés
promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Az első időutazós sci-fi egy magyar film volt, de már mindenki elfelejtette, pedig a látványvilága is csodálatos

Az első időutazós sci-fi egy magyar film volt, de már mindenki elfelejtette, pedig a látványvilága is csodálatos

Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc

Déd- és nagyapáink, déd- és nagyanyáink nézhettek magyar időutazós filmet, a felhőtlen moziélménytől azonban valószínűleg nagyon messze voltak, és ez nem a film hibája, hanem a korszaké, amikor a film született. A Szíriusz ugyanis 1942-ban látott napvilágot, a második világháború kellős közepén, így nem vonhatta ki magát a körülötte folyó eseményekből.

Talán meg sem születik, ha nincs a háború. A második nagy világégés.

Rendíthetetlen gerinccel áll ki a közönség elé, és beint a németeknek, a náci germánoknak. De persze nem szó szerint, hiszen a fő cselekmény nem a negyvenes évekre datálódik.

Hősünk, Tibor Ákos gróf időutazása révén történelmünk egy másik forrongásokkal teli időszakába, Mária Terézia korába térhetünk vissza. Az „életünket és vérünket” felkiáltás után járunk, amikor a magyar rendek megmentik a Habsburg Birodalmat, ezt a döntést amúgy azóta is sok történész hibának gondolja. Szilassy pedig az időutazás révén jól tudja a történet végét.

Az új idők dala azonban már a spájzban van, a nemzeti ébredés és a nacionalizmusok hajnalán járunk, ez a korszak ágyaz meg később a 19. századi függetlenségi törekvéseknek is. Bár ez a filmből nem nagyon érződik, szinte minden magyar megalkuvó, és műmájer németségre törekszik.

Tibor Ákos gróf ebbe a forrongó és újdonságokkal teli világba kerül a maga 20. századi eszméivel, Trianonnal a háta mögött, és persze a Horthy-korszak tapasztalataival. Pontosan nem lehet tudni, hogy a film melyik korszakban játszódik, de valószínűsíthető, hogy a Horthy-érába helyezi az eredeti idősíkot Hamza, így lesz érthető Tibor Ákos több kommentjei is, amikor a Habsburg Birodalom végnapjaira utal. Ákos ráadásul többször is polyácának bélyegzi a dagadó keblű osztrák és német urakat, illetve a magyarságukat egyre jobban elfelejtő és tört magyarsággal beszélő honi nemeseket.

A film végére Tibor Ákos mindenkinek beszól és mindenkivel összeveszik, így bérgyilkosokat küldenek rá.

Hamza tudta, hogy csak egy ilyen kosztümös filmmel tud átcsusszanni az üzenete a cenzúrán, mármint az, hogy rossz oldalon vagyunk a háborúban.

A film látványvilága zseniális, emellett pedig a szereposztás is parádés:

a női főszerepben például Karády Katalin, a magyar femma fatale, hozza tündöklő játékát, Tibor Ákos gróf szerepében pedig Szilassy László, aki a korszak egyik igazi fenegyereke volt.

A film amúgy az elfeledett, de korában körberajongott magyar író, Herczeg Ferenc azonos című történetfűzéréből készült. A kis sztorik 1885-ben jelentek meg folytatásban A Hét-ben.

A műfajteremtő alkotás, H. G. Wells időgépe viszont csak 1890-ben jelent meg.

Plágiumról azonban egyáltalán nem beszélhetünk annyira eredeti történetekről van szó mindkét sztori kapcsán.

Ráadásul filmügyileg is ez az első időutazós film, hiszen Az időgép csak 1960-ban kerül a mozikba, Herczeg művéből pedig Hamza D. Ákos sokkal korábban készít nagyjátékfilmet. Csakhogy 1942-ben nem beszélhetünk még igazán popkultúráról, mindent áthálózó nemzetközi kapcsolatokról és elkötelezett filmrajongókról. A popkulturális robbanás csak a második világháború után, a hatvanas és hetvenes években indul be Amerikában. Wells művének filmváltozata már ezeket a hullámokat lovagolja meg. 

Miközben Magyarországon a szocialista realizmus értelmében a filmekből kimaradtak a fantasztikus és természetfeletti dolgok, Hamza műve így ekkor sem kapott reflektorfényt, bármennyire is németellenes volt.

A Szíriusz, talán a furcsa körülmények hatására is, saját korában hatalmas közönségsiker lett, a Velencei Filmfesztiválon a legendák és susmusok szerint csak a németek erőteljes antikampánya miatt maradt le a fődíjról.

A film vége egy igazi csattanó, a gróf fura hazatérése miatt mondják sokan azt, hogy igazából nem is beszélhetünk időutazós filmről a Szíriusz kapcsán.

Az évtizedek alatt feledésbe is merült, de nemrégiben rengeteg régi magyar filmmel egyetemben újra feltűnt az interneten, így ti is bármikor megnézhetitek, ha kedvet kaptatok hozzá.