Két évvel a „Lust for Life” után már itt is van a „Norman Fucking Rockwell”.
[[adv]]
Lana elmondása szerint a Norman Fucking Rockwell néhány dala kifejezetten szörfrockos hangzású lett, többször szólal meg az elektromos gitár, egy kis Red Hot Chili Peppers-beütéssel. Az albumon lehet ez jobban elő fog jönni, jómagam még nem tudtam teljesen elmélyülni benne, de a kiadott dalokban inkább a zongora dominált a Venice Bitch kivételével.
Az albumon 14 szerzemény van, amikből hattal találkozhattunk eddig: a Mariners Apartment Complex, a Venice Bitch, a hope is a dangerous thing for a woman like me to have – but I have it, a Doin’ Time (egy 1996-os Sublime-dal feldolgozása), a Fuck it I love you és a The greatest ugyanis már megjelent korábban.
Az album producere Jack Antonoff volt, aki többek között Taylor Swift legutóbbi albumán is közreműködött – nem mellesleg pedig a Bleachers nevű indie pop banda frontembere.
„Vannak azok a típusú férfiak, akik borzasztóan tehetséges művészek, és már alapból elismerik őket, de mégsem tudnak semmi másról beszélni, csak a saját nagyságukról. Többször jöttem már össze ilyen sráccal, és tényleg mindig ők voltak a téma – de közben el kell ismernem, hogy valóban csodálatos emberek. Amikor megszületett ez a dal, egyből tudtam, hogy az album címe is ez lesz”
– mesélte a többszörös platinalemezes énekesnő a BBC Radio1-nak adott interjújában.
Most azonban jöjjenek a legnagyobb tesztelők, vagyis ti! Ide kattintva tudjátok belevetni magatokat a teljes albumba.