Országnyi méretű jég tűnt el az Antarktisz közepéről, a Déli-sark egyik legnagyobb rejtélyét ma is kutatják a tudósok

Az Antarktisz Titokzatos Lyukai: A Maud Rise Polinya Rejtélye

Az Antarktisz titokzatos világa tele van különleges jelenségekkel, de talán az egyik legizgalmasabb közülük az úgynevezett polinyák megjelenése, amikor váratlanul hatalmas nyílt vízfelületek tűnnek fel a vastag tengeri jégtakaró alatt. Az ilyen jelenségek mindig lenyűgözik a kutatókat, de a 2016-os Maud Rise Polinya különösen nagy érdeklődést keltett: egy akkora méretű lyuk nyílt meg a Weddell-tenger jégmezőjében, amely Svájc területéhez volt mérhető. Miért éppen itt, és miért éppen akkor? Azóta a tudósok több választ is találtak a rejtély megoldására.

Mi az a polinya?

A polinya a sarkvidéki és antarktiszi tengeri jégtakaróban keletkező, természetes eredetű nyílt vízfelület, amely jégmentes területet hoz létre. Ezek a nyílt vízterületek különböző okok miatt keletkezhetnek, például a szél vagy az áramlatok hatására, és gyakran fontos szerepet játszanak a helyi ökoszisztémák és az óceáni cirkuláció szempontjából. Azonban a 2016-os Maud Rise Polinya kivételes mérete és helyzete felkeltette a tudományos közösség figyelmét, mivel az elmúlt 40 évben nem figyeltek meg ekkora polinyát a térségben.

Hogyan keletkezett a Maud Rise Polinya?

Az első elméletek szerint a Maud Rise Polinya kialakulását az óceánban lejátszódó szokatlan folyamatok és egy heves vihar kombinációja okozhatta. Az adatok gyűjtéséhez a tudósok még különleges „segítőket” is bevetettek: elefántfókákat! Ezekre az állatokra speciális műszereket szereltek, így az általuk bejárt mélyebb vizekben sikerült begyűjteniük a szükséges információkat az áramlásokról és hőmérsékletről. Azonban a kutatók egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy további tényezők is közrejátszottak a jelenség kialakulásában.

A polinya keletkezésének új magyarázata

Egy 2023-ban publikált tanulmány új megvilágításba helyezte a polinya létrejöttét. A kutatók rámutattak, hogy a Weddell-örvény, egy hatalmas, körkörös óceáni áramlat, különösen erős volt 2015 és 2018 között. Ez az áramlat mély, sós és melegebb vizet hozott a felszín közelébe, ami a jég olvadását okozhatta. Az olvadás során a víz frissül, ami elvileg megakadályozná a további keveredést és így a polinya fennmaradását. Itt azonban egy másik tényező is közrejátszott: a só utánpótlása.

A kutatók elefántfókákkal és autonóm bójákkal gyűjtött adatokra támaszkodva kimutatták, hogy a Maud Rise nevű tengeri hátság felett turbulens örvények keletkeztek, amelyek sós vizet juttattak a felszíni rétegekbe. Ez a sótartalom biztosította, hogy a jég tovább olvadjon, és a polinya továbbra is fennmaradjon. Érdekesség, hogy a polinya nem közvetlenül a hátság csúcsánál alakult ki, hanem annak északi oldalán. Ennek oka az úgynevezett Ekman-transzportban keresendő, ahol a víz a szélirányra merőleges irányba mozog, nem pedig a szél irányával párhuzamosan.

Mi a szerepe a klímaváltozásnak?

Bár a Maud Rise Polinya keletkezéséhez a klímaváltozás közvetlenül nem járult hozzá, a két jelenség mégis összefüggésben lehet. A jégtakaró szigetelőként működik, megakadályozza a hő és az energia cseréjét az óceán és a légkör között. A jég hiánya azonban növeli ezt az energiaátadást, és ugyanígy hatással van a szén-dioxid cseréjére is. Bár a polinya mélyén, az antarktiszi télben kevés a napfény, tavasszal a nyílt vízfelület már több hőt nyelhet el, ami további melegedéshez vezethet. Ez a folyamat a déli tengeri jég általános csökkenését is tükrözi, amely 2016 óta gyorsuló ütemben zajlik.

„A polinyák hatása akár évekig is megmaradhat a vízben, miután kialakultak. Képesek befolyásolni az óceáni áramlásokat, és hőt szállítani a kontinens irányába”

– mondta Sarah Gille, a Kaliforniai Egyetem San Diego-i tagozatának professzora és a tanulmány társszerzője. A Maud Rise Polinyához hasonló jelenségek a globális óceáni cirkulációra is hatással lehetnek, sőt, a mélyebb, sűrűbb vizek eljuthatnak a világóceán más területeire is, befolyásolva a globális éghajlati rendszert.

forrás: iFLScience