Felfoghatatlan tévedés, magyar város neve tűnt fel az Északi-sark térképén - ám mindez már történelem

Az Osztrák-Magyar Monarchiának volt egy nagyszabású expedíciója még a 19. század végén az Északi-sarkra, azaz az Arktiszra, amely végül egy nagy sikersztori lett, mivel sikeresen végződött. A tagok sosem hátráltak, majd végül több nagy felfedezést is tettek. A nagy vállalkozás 1872 és 1874 között zajlott, és 24 tag vett részt abban a Habsurgok birodalmából, Kelet-Közép-Európából. Ekkor fedezték fel a Ferenc József-földet is, amely ma Oroszország része, de sokáig az osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította,

az elsődleges cél pedig az északkeleti átjáró megtalálása lett volna, amely egy tengeri útvonal volt, és összekötötte a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt.

Hihetetlen: titkos magyar falu van Törökországban, a neve azonnal elárulja Magyarországot

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az expedíciónak egyetlen magyar résztvevője volt, a hajóorvos, Dr. Kepes Gyula. A Ferenc József-föld amúgy közel kétszáz szigetből áll, ám ezek jobbára lakatlanok. Az expedíció magyar érdekessége az, hogy elneveztek egy fokot Budapestről a felfedezések során, ám később kiderült, hogy ez a fok, amit ők akkor láttak, igazából sosem létezett, csupán egy delibáb volt, amely az Északi-sarkon gyakori. Az expedíció vezetője így a később elkészült térképeiken egy rakat olyan földrajzi nevet feltűntettek, amelyek valójában tehát nem is léteztek. Érdekesség az is, hogy először Pesth-foknak nevezték el a csúcsot, majd később lett belőle Budapest,

hiszen az expedíció közben, 1873-ban volt Magyarországon a városegyesítés is, így 1873. november 17. után már Budapestről kellett beszélni.

Melyik a második legnagyobb magyar város?

Olvass tovább...

Olvass tovább...