promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Hűha: a közelünkben volt a civilizáció bölcsője, nem a távoli Mezopotámiában?

Hűha: a közelünkben volt a civilizáció bölcsője, nem a távoli Mezopotámiában?

Borítókép:  Profimedia (képünk csak illusztráció!)
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Átírhatja az emberiség történelmét egy nem is olyan friss felfedezés, amely Magyarország szomszédságába helyezi a civilizáció kialakulásának bölcsőjét. Izgalmas elmélet, meggyőző leletekkel alátámasztva.

Az iskolában úgy tanítják, hogy a legősibb emberi civilizációk Mezopotámiában alakultak ki. Ez a Tigris és az Eufrátesz folyók között fekvő, hordalékkal feltöltött síkság, amely ideális körülményeket teremtett a mezőgazdasághoz, így a sumerek, akkádok, babilóniaiak, asszírok, majd egy sor más nép is birodalmat alapíthatott azon a vidéken.

Egy modern felfedezés azonban azt sugallja, hogy talán nem is Mezopotámia lehetett a civilizáció bölcsője, hanem egy hozzánk sokkal közelebb fekvő terület – mégpedig a manapság háború sújtotta Ukrajnáé.

Rábukkantak ugyanis olyan településekre, amelyek a Krisztus előtti 4000-es év környékére datálhatók. Viszonylag fejlett, tudatosan tervezett városokról van szó, amelyek gyökeresen átírhatják a fajunk történelméről eddig terjesztett ismereteket.

Az eredményeket a svájci Neue Zürcher Zeitung című lapban is publikálták, tehát nem légből kapott „szemfényvesztésről” beszélünk, hanem valóban megalapozott tudományos tényekről. Hatalmas területeken találtak rá komplex társadalmak létezésének a bizonyítékaira, amelyek századokon keresztül virágoztak, mígnem Krisztus előtt 3600 környékén eltűntek.

Ha ez valóban így van, az komolyan felértékeli a Kárpát-medence történelmi szerepét is az emberiség fejlődése szempontjából. Az ősi települések létét a mai Ukrajna területén már az 1960-as években felfedték légi felvételek, majd ezeket a geomágneses vizsgálatok is alátámasztották.

Az írott történelem előtti emberi lakóhelyek 30-tól 320 hektárig terjedő területeken feküdtek, évszázadokkal megelőzve Mezopotámiát, és a legnagyobb akkora lehetett, mint a mai Monaco, és akár 10 ezer lakost is számlálhatott. A tervezettségre utal, hogy a házak koncentrikus körökben helyezkedtek el.

A feltárt tárgyi leletek azt is bizonyítják, hogy jól felismerhető, egyedi fazekastermékeket készítettek a mai Magyarországhoz közeli vidékeken élt őseink. Mindegyik település legalább két évszázadon keresztül létezett, vagyis „kiforrott” társadalmakat feltételezhetünk a háttérben.

Fantasztikus videó Mezopotámiáról: