promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Az aranynál is értékesebb anyagot találtak egy furcsa masszában

Az aranynál is értékesebb anyagot találtak egy furcsa masszában

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Ritkaságszámba menő, szuperdrága anyagot találtak a régészek Angliában, ilyenre még nem volt példa Európa északi vidékén.

A Római Birodalom története szinte páratlan sikertörténet, hiszen ritkán fordult elő a történelemben, hogy egy aprócska település az akkor ismert világ nagy részét képes volt leigázni, és évszázadokig az uralma alatt tartani.

Mindez persze ügyes szervezést, erős gazdaságot, ütőképes hadsereget igényelt, és mindenekelőtt rengeteg pénzt. Az arany már az ókori rómaiak számára is értékes nemesfémnek számított, hasonlóan nagyra becsülték, akárcsak mi. Szemben például az egyiptomiakkal, akik az ezüstöt többre tartották, mert aranyat bármennyit tudtak szerezni a titokzatos Núbiából, míg a szürke nemesfém náluk ritkaságszámba ment.

De térjünk vissza az ókori Rómába, ahol meglepő módon létezett egy olyan anyag, amelyet még az aranynál is értékesebbnek tartottak. Egy régészeti feltárás során bukkantak rá az Egyesült Királyságban, mégpedig egy hajdani fürdő területén, Anglia északi részén.

Első pillantásra pedig a puha, lila színű massza nem tűnt bizalomgerjesztőnek. Az alaposabb vizsgálat azonban kiderítette, hogy méhviasz és bróm keveréke, a lilás szín pedig a türoszi bíborfestéktől származik.

Ez az ókor legdrágább és legelőkelőbb anyaga volt, mert egyetlen gramm előállításához 12 ezer tengeri csigára volt szükség, belőlük nyerték ki az alapanyagot. A türosziak voltak ezen festék készítésének igazi mesterei, és a fentiek tudatában az sem csoda, hogy ez a lila kezdetben az uralkodók, illetve magas rangú papok kiváltságának számított.

Az aranynál is drágább pigmentanyagot egészen mostanáig nem találták meg észak-európai régészeti lelőhelyeken. Pedig nem számított különösebben ritkának, a Vezúv által eltemetett Pompeii falfestményein is azonosítani tudták – a használata csupán vagyon kérdése volt.

A brit kutatók szerint az Angliában talált festékcsomót szintén freskók készítésénél alkalmazhatták. De az épületek mellett ruhák festésére is használták, Britanniában például az 1. és az 5. század között, hiszen a terület ekkor állt római uralom alatt.

Így készül pepecselve a türoszi bíbor: