promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ijesztő dolgokat találtak az egyiptomi piramisok földjében, a munkásokra sokszor emiatt biztos halál várt

Ijesztő dolgokat találtak az egyiptomi piramisok földjében, a munkásokra sokszor emiatt biztos halál várt

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Nem volt könnyű dolguk az ókori piramisépítőknek, ezt eddig is tudtuk. Egy új kutatás viszont még döbbenetesebb eredményeket közöl a korabeli munkakörülményekről.

Gíza nevét sokan ismerik, azt viszont kevesebben tudják, hogy Észak-Afrika egyik legnépesebb települése. A Nílus bal partján lévő 5,6 millió lakosú város pedig nem is önálló, összeolvadt az egyiptomi főváros Kairóval, annak egy elővárosát alkotja.

De nem erről híres természetesen, hanem a három gigantikus piramisáról, amelyeket a hagyomány szerint Hufu, Hafré és Menkauré fáraók (görögösen: Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz) emeltették.

A csodálatos építmények mintegy 4,5 évezrede itt vannak a szemünk előtt, ám mind a mai napig számos rejtélyt tartogatnak. A közelmúltban a piramisokat építő munkásokról derült ki egy olyan tény, amely a kutatókat is megdöbbentette.

Úgy néz ki, hogy a munkákba bevont emberek tudtukon kívül is súlyos mérgezésnek voltak kitéve. Egyébként is rendkívül megterhelő volt számukra a hatalmas, több tonnás kövek szállítása, mozgatása és precíz elhelyezése, amint arról az egyszerű sírokban lévő csontvázaik sérülései tanúskodnak.

Egy új tanulmány arra mutat rá, hogy mérgező fémekkel (elsősorban rézzel és arzénnel) érintkeztek az építők, mégpedig napi szinten, ami szintén lerövidíthette az életüket. Minderre a néhány ezer éve még virágzó kereskedelmi csomópontnak számító „Kheopsz-kikötőben” végzett ásatások derítettek fényt.

Az említett réz és arzén szokatlanul nagy mennyiségben volt jelen a talajmintákban, alighanem az intenzív fémmegmunkálás melléktermékeként. Ezek belekerülhettek a vizekbe, sőt a levegőbe is, és nagy dózisban halált is okozhattak.

A szennyezés eredetét a kutatók a Krisztus előtti 26. századra teszik, vagyis valóban a piramisépítések korába. Az egész világot tekintve ez a legrégebbi példája a fémekkel való szennyezésnek, a réz például 5-6-szor nagyobb mennyiségben van jelen a talajban, mint természetes előfordulás esetén.

A régészek arra is rájöttek, hogy Gíza környékén már Krisztus előtt 3265 táján intenzív fémmegmunkálás folyt, vagyis két évszázaddal korábban, mint eddig hitték. A szerszámok nagy részét rézből készítették, de gyakran kevertek arzént is a fémbe, hogy erősebbek, tartósabbak legyenek az eszközök.

Vajon az idegeneknek tényleg volt közük az egyiptomi piramisokhoz? Erről szól a videó: