Végig az orrunk előtt volt, mégis évszázadok kellettek a kontinens felfedezéséhez

Földrajztudósok ugyanis egy olyan kontinenst fedeztek fel, amely gyakorlatilag a szemünk előtt rejtőzködött közel 375 éven keresztül, a létezése kapcsán azonban már régóta megvolt a spekuláció. Ez a kontinens nem más, mint Zélandia, amely a becslések szerint mintegy 1.89 millió négyzetméter területű és egy ponton a „Gondwana” nevű szuperkontinens része lehetett, amely a mai Nyugat-Antarktisz és Kelet-Ausztrália közötti részt fedhette le 500 millió éve.

Zélandia ötlete először 1642-ben merült fel, amikor Abel Tasman holland üzletember és tengerész bejelentette, hogy felfedezte a kontinenst. Ez részben Tasman életének a közepe is volt, feltette arra szinte minden idejét, hogy felfedezze a nagy „Déli Kontinenst”. Habár új földet nem talált, beszélt a helyi maori néppel, akik értékes információkat árultak el neki a környező földekről, valamint egy létező hatalmas földterületről, amelyet még nem fedeztek fel addig.

Egészen 2017-ig a geológusoknak nem sikerült rájönni, pontosan mi lehet ezzel a nagy déli kontinenssel, ekkor azonban rájöttek, hogy gyakorlatilag a szemünk előtt volt végig a megoldás. Abban a tudósok egyetértenek, hogy Zélandia létezett, azonban egy ponton elkezdett leszakadni Gondwanára, arra egyelőre viszont nincs magyarázat, hogy ez miért történhetett. Azt tudni, hogy jelenleg ennek a kontinensnek a nagy része víz alatt van és nem igazán lehet elképzelni, hogy lakható lesz egy ideig.

Zéland Kutatóközpont tudósai ki is emelték, hogy maga ez a tény, hogy víz alatt volt, elrejtette az orrunk elől a megoldást és Zélandot azóta egyfajta példaként használják, hogy előfordulhat bizony az, hogy egy egyértelmű felfedezéshez rengeteg idő kell. Nick Mortimer tanulmányvezető elmondása szerint jó érzés volt a felfedezés, azonban belegondolva azért is volt nehéz ezt így pontosan megtalálni, mert minden kontinensen voltak mindig is országok, miközben itt csak három terület volt.

Forrás: Indy100