Egy európai ország kimondta: 2030-ra át kell alakítani az élelmiszeripart, emiatt elkezdik adóztatni az állattartást

Dánia az első ország a világon, amely 2030-tól bevezeti az állattartók számára az üvegházhatású gázok kibocsátásán alapuló adót, melyet a szarvasmarhák, disznók és bárányok révén kerül a légkörbe. Az intézkedés célja az, hogy 1990-es szinthez képest 70 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra. A dán kormány reményei szerint az új adó nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy az ország elérje klímasemlegességi céljait 2045-re.

A dán adóügyi miniszter, Jeppe Bruus, elmondta, hogy az új adóval egy tonna szén-dioxid egyenértékű üvegházhatású gázkibocsátás után 300 dán koronát (kb. 16 ezer forintot) kell majd fizetni 2030-tól, amit 2035-re 750 koronára (kb. 40 ezer forintra) emelnek. Azonban a 60 százalékos adójóváírások miatt a tényleges adóteher 120 korona (kb. 6 ezer forint) lesz tonnánként 2030-tól, majd 300 korona 2035-től.

Óriási baj lehet, Ukrajna amerikai fegyverekkel támadt orosz civilekre, Putyin vérfagyasztó üzenetet küldött a Nyugatnak

Olvass tovább...

A metán, amelyet a haszonállatok kibocsátanak, különösen nagy figyelmet kap, mivel húsz év alatt körülbelül 87-szer több hőt nyel el, mint a szén-dioxid. A Dán Statisztikai Hivatal szerint az országban egy átlagos szarvasmarha évente 6,6 tonna szén-dioxid egyenértékű üvegházhatású gázt bocsát ki. 2022-ben közel másfél millió szarvasmarhát tartottak Dániában, ami jelentős kibocsátási forrást jelent.

A dán kormány és az állattartók képviselői között hétfőn este létrejött megállapodás szerint az új adó bevezetése történelmi lépés lesz az ország számára. Maria Reumert Gjerding, a legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet vezetője szerint az új karbonadó alapvetően átrendezi az élelmiszeripart 2030 után, elősegítve a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat.

A dán kormány emellett jelentős pénzügyi támogatást nyújt az átállás érdekében, több mint 500 millió eurót különítettek el erre a célra. Ebből több mint 150 millió eurót szánnak növényi alapú élelmiszerek fejlesztésére, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. A cél az, hogy az állattenyésztés helyett a növényi alapú élelmiszerek termelésére helyezzék a hangsúlyt, így csökkentve a mezőgazdasági szektor kibocsátásait.

Az új szabályozás bevezetése még a parlamenti jóváhagyásra vár, de a kérdésben kialakult széles körű konszenzus alapján várhatóan akadálytalanul átmegy a törvényhozáson.