Még idén kitörhet egy vulkán a Kárpát-medencében, a tudósok már figyelik

A mesés romániai Szent Anna-tó egy vulkánkitörésnek köszönhető, szinte szabályos kör alakú, de a medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. Magyarországról is számos turista érkezik a tóhoz, hogy megcsodálja vagy megmártózzon benne, habár 2018 áprilisa óta tilos fürödni benne. Nem tett jót a tó vizének a nyári idényben fürdőző turistaáradat, akik révén rengeteg naptej került a vízbe, így környezetvédelmi megfontolásból kitiltották a fürdőzőket. 

A tavat létrehozó Csomád vulkán utoljára mintegy 30 ezer éve robbant ki magából, méghozzá hatalmas erővel.

Legalábbis a több tíz kilométeres távolságba szétszóródott horzsakövekből és a legpusztítóbb kitörési folyamat, a tűzforró izzófelhők hegy oldalán megtalált nyomaiból erre következtetnek a kutatók. Ereje hasonló lehetett, mint a Pompejit és Herkulaneumot elpusztító Vezúv időszámításunk után 79-ben.

Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója és vulkanológus kutatótársai alaposan megvizsgáltáka hegyet, és azt tapasztalták, hogy magmakamrájában még mindig van olvadék. Ebből arra lehet következtetni, hogy a békésnek tűnő Csomád nem tekinthető végleg kialudt vulkánnak. Jelenleg semmilyen látható jel nem utal arra, hogy kitörni készül, de nincs rá garancia, hogy ez így is marad.

Néhány hónap alatt megváltozhat a vulkán viselkedése

A szakértők szerint akár hónapok alatt is olyan változások történhetnek a Csomád magmatárolójában, amelyek kitöréshez vezethetnek, így folyamatosan szemmel tartják a vulkanológusok.

Legutóbb 22 helyen mérték a gáz kiáramlását, amiből meg lehetett becsülni a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét, olvasható az ELTE honlapján. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak.

A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására.

A Csomádnál és környezetében számos helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős a szén-dioxid-kiáramlás, ebből is látszik, hogy a vulkán a mélyben továbbra is tevékeny. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp.

A Kárpát-medence kialakulásának utolsó húszmillió évében, a miocénben és a pliocénben viszonylag élénk vulkáni tevékenység zajlott, például az Északi-középhegység területén is. 

Szakértők szerint nem kell katasztrófától tartanunk, a jelenlegi állapotában a Badacsony már nem képes újra kitörni, a földszerkezet ugyanis nem ad rá lehetőséget. 

Ha netán mégis összeállna egy bizonyos mennyiségű magma a dombság alatt, és elindulna fölfelé, akkor is legfeljebb a kéreg-köpeny határig jutna, de áttörni nem tudná. Ehelyett a magma kihűlne, megszilárdulna és odanőne a kéreghatárhoz, vastagítva azt.

Forrás: MTA