Mi a közös a robotokban és Leonardo da Vinciben? Meg fogsz lepődni a rejtélyen

A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja Leonardo da Vinci jegyzetfüzeteit tanulmányozva lenyűgöző felfedezést tett. Az Atlanti Kódex és a Madrid Kódex lapjain egy életnagyságú mechanikus lovag tervét találták meg, mely egy XV. századi német páncélzat belsejében rejtőzött.

A rajongók és robotikai szakemberek hamarosan nekiláttak a "robot" újjáteremtésének. Azonban a legtöbb rekonstrukció egy mechanikus szerkezetet is ábrázolt a lovag hasában. Később kiderült, hogy ez a szerkezet nem kapcsolódott a lovaghoz, hanem egy óra része volt.

Da Vinci "ketyegő robotja" nem a szó szoros értelmében vett óraművel működött, de így is lenyűgöző látványt nyújtott. Valószínűleg 1495-ben, Ludovico Sforza milánói herceg ünnepségén mutatták be először. A lovag képes volt ülni, állni, felemelni a sisakrostélyát és mozgatni a karjait. Természetesen mozgása merev volt, de ne feledjük, hogy a XV. századi páncélzatban a hús-vér lovagok sem mozogtak kecsesen.

Bár da Vinci titokban csigával és kábellel működtetett "robotja" lenyűgözte az arisztokrata közönséget, egyben működő bizonyítékot is szolgáltatott a feltaláló mérnöki zsenialitására. A mai napig lenyűgöző és egyben félelmetes látványt nyújtanak a katonai célokra kifejlesztett humanoid robotok. Ezek a robotok mind Leonardo robotkatonájának örökösei, akik a huszonegyedik századi technológia ötvözésével keltek életre.

Fontos megjegyezni, hogy Leonardo da Vinci robotja nem volt önállóan mozgóképes. A csiga és kábeles rendszer egy külső kezelő segítségével tette lehetővé a mozgást.

A robot feltalálása mérföldkő volt a mechanika történetében. Leonardo da Vinci zsenialitása és innovatív gondolkodása megalapozta a modern robotika fejlődését.

A robot öröksége ma is érezhető. A katonai robotok, az ipari robotok és a humanoid robotok mind Leonardo da Vinci úttörő munkájának köszönhetően léteznek. Napjainkban Elon Musk jár élen a robotkutatásban.

Forrás: Openculture