Félreértettük a világmindenséget? Ijesztő adatokat közöltek a NASA tudósai

Igen rémisztő adatok láttak napvilágot egy friss, a NASA által közölt tanulmányban. Ebből kiderült ugyanis, hogy az úgynevezett Hubble-feszültség problémája képes megváltoztatni vagy akár teljesen felforgatni a jelenleg irányadó kozmológiai modellt.

Még 2019-ben először a Hubble űrteleszkóp mérései fedték fel, hogy ez az egyelőre megmagyarázhatatlan anomália egy valódi jelenség, majd 2023-ban a James Webb űrteleszkóp (JWST) még pontosabb mérései pedig ismét bizonyossá tették ezt. Ebből pedig most úgy tűnik, hogy a két teleszkóp észlelési adatainak háromszoros ellenőrzése végleg elvetette a mérési hibák lehetőségét.

Az Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban február 6-án megjelent tanulmányban pedig azt sugallják, hogy valami komoly probléma lehet az univerzum megértésében.

Ha a mérési hibákat elvetjük, akkor csak az a valódi és izgalmas lehetőségünk marad, hogy félreértettük az univerzumot

- nyilatkozta az Origo által szemlézett folyóiratban Adam Riess, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetem fizika- és csillagászprofesszora.

Ezzel kapcsolatban mint írják, érdemes megjegyezni, hogy a professzor két másik kutatótársával Samuel Perlmutter és Brian P. Schmidt asztrofizikusokkal együtt az univerzum gyorsuló tágulásával kapcsolatos felfedezéséért, illetve a hipotetikus sötét anyag kutatásához fűződő munkásságukért már 2011-ben megkapták a fizikai Nobel-díjat. Jelenleg pedig két "arany standard" módszer létezik az úgynevezett Hubble-állandó meghatározására, ami az univerzum tágulási sebességét írja le.

A Hubble-idő a jelenlegi ismereteink szerint 13,8 milliárd év. A fizikusok az úgynevezett cepheida típusú változócsillagokat használják fel a Hubble-állandó meghatározásához. . Ahogy ugyanis a cepheidák fényesebbé válnak a csillagászok megmérhetik az abszolút fényességüket. Ha prpedig ezt a fényességet a megfigyelt fényességükkel vetik össze, a csillagászok egyfajta "kozmikus távolsági létrába" tudják állítani a cepheidákat , hogy egyre mélyebbre tekintsenek az univerzum múltjában. Ennek segítségével pedig pontos értéket kaphatunk a tágulási sebességre is a cepheidák színképének vöröseltolódásából. 

Ám ezzel elindult egy különös rejtély is. A Riess professzor és a munkatársai által elvégzett cepheida változók mérései szerint ugyanis az univerzum tágulási sebessége körülbelül 74 km/s/Mpc, ami a Planck műhold méréseihez képest hihetetlenül magas érték. A problémával, vagyis az univerzum eltérő ütemű tágulásával kapcsolatban David Gross, Nobel-díjas csillagász a kaliforniai Kavli Institute for Theoretical Physics (KITP) kutatója még egy 2019-ben megrendezett konferencián a következőket nyilatkozta: 

Ezt nem feszültségnek vagy problémának, hanem sokkal inkább válságnak nevezném. 

A tudósok kezdetben egyesek arra gondoltak, hogy az eltérés talán mérési hiba eredménye lehet, amelyet a cepheidák és más csillagok "keveredése" okozott a Hubble apertúrájában. 2023-ban azonban a kutatók a sokkal pontosabb James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével megerősítették, hogy a Hubble mérései helyesek voltak. 

A probléma megoldása érdekében Riess és munkatársai a korábbi méréseikre építettek, és további 1000 cepheida változócsillagot figyeltek meg öt olyan galaxisban, amelyek 130 millió fényévnyire vannak a Földtől. Miután összehasonlították adataikat a Hubble-űrtávcsővel végzett korábbi mérési eredményeikkel, megerősítették a Hubble-konstansra kapott érték helyességét.

Most már a Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelések teljes skáláját felöleltük, és nagyon nagy biztonsággal kizárhatjuk a mérési hibát, mint a Hubble-feszültség okait. A Webb és a Hubble kombinálása mindkét világból a legjobbat nyújtja számunkra. Úgy találjuk, hogy a Hubble mérések megbízhatóak, miközben továbbmászunk a kozmikus távolság létráján

- nyilatkozta ennek kapcsán Riess professzor.