A gízai piramisokról és a görög templomokról is napvilágot látott valami elképzelhetetlen, amire eddig csak a legmerészebbek gondoltak
Olvass tovább...
Különleges papirusz mesél a birodalom hadseregéről.
Az Újbirodalom kezdetét jelentő 18. dinasztia i.e. 1550 körül került trónra, és körülbelül 250 éven át uralta Egyiptomot. Ebben az időszakban olyan uralkodók vezették a birodalmat, mint Ehnaton, Nofertiti és Tutanhamon. A birodalom területe ekkor volt a legnagyobb. Egy papiruszdarab alapján az egyiptomi hadsereg nemcsak helyi, hanem külföldi katonákat is foglalkoztathatott.
A képeken egyértelműen kivehető egy olyan férfi, aki eltérő megjelenésű, csúcsos, fülvédős sisakkal rohan a csatatéren. Ez új fejlemény.
Olvass tovább...
Valószínűleg ez a figura egy mükénéi harcos, aki jellegzetes vadkanagyar sisakjában tűnik fel. Az ókori görög városállam az i. e. 16. században virágzott fel, és majdnem négy évszázadon keresztül létezett, míg végül a tengeri népek inváziója pusztította el a birodalmat.
Tehát jó okunk van feltételezni, hogy az i. e. 14. századi papiruszon ábrázolt harcos tényleg távoli földről érkezett. Az egyiptomi hadsereg éppen líbiaiakkal harcol, és a mükénéi harcos valószínűleg több társával együtt csatlakozott az egyiptomi hadsereghez. Ez pedig utal a nagyon is erős kapcsolatokra, amelyet a birodalom a mükénéi civilizációval ápolt, és amelyről eddig nem esett szó egyéb leleteken.
Ez az egy kis kép tehát komoly kutatásokat indíthat be a bronzkor nemzetközi kapcsolatait illetően, hiszen látszik, hogy ezek a népek sokkal jobban ismerték egymást, sokkal szorosabb kapcsolatban éltek, mint azt korábban gondoltuk, így pedig sokkal nagyobb léptékben kell gondolkodnunk a kultúrák közötti kapcsolatokról is, mint azt eddig tettük.
Olvass tovább...
(via The Archaeologist)