Csernobili sugárzással táplálkozik ez a különös, ijesztő élőlény, a legfertőzöttebb területen találták meg

A csernobili katasztrófa és a természet csodái

A természet olykor a legváratlanabb helyeken tárja elénk elképesztő, még felfedezetlen titkait. Amikor 1986-ban a csernobili atomerőmű katasztrófája bekövetkezett, a világ figyelme az emberi mulasztások következményeire - és a szovjet diktatúra embertelenségére - összpontosult.

Azonban még ez a szörnyű katasztrófa is képes volt csodákat rejteni magában. Évtizedekkel később tudósok felfedeztek valamit, ami az élet hihetetlen túlélőképességét hirdeti: egy különleges fekete gombát, amely képes a halálos gamma-sugárzást energiává alakítani.

A sugárzás-evő gomba

A Cladosporium sphaerospermum nemcsak az extrém környezetekben való túlélés mintapéldája, hanem a remények szerint egy új korszak kapuját is megnyitotta a sugárzás elleni védelem és az űrkutatás terén.

A lenyűgöző élőlény, amely a csernobili reaktor romjai között talált otthonra, újradefiniálja, mit tartunk lehetségesnek a biológia és a technológia világában. A gomba nemcsak túlélte az ember számára halálos körülményeket, de sikeresen alkalmazkodott hozzájuk, olyan módon, ami eddig csak a sci-fi világában tűnt elképzelhetőnek. Míg a legtöbb élőlényt a sugárzás kíméletlenül elpusztítja, addig ez a gomba táplálékként használja fel, átalakítva azt a saját növekedéséhez szükséges energiává.

Felhasználási lehetőségei

Ez a gomba a halálos gamma-sugárzást kémiai energiává alakítja, egy olyan folyamat révén, amelyet radioszintézisnek neveznek. A mechanizmus hasonló a növények fotoszintéziséhez, ahol a fényt alakítják energiává, azonban ebben az esetben a gomba a gamma-sugárzást hasznosítja növekedéséhez.

A Cladosporium sphaerospermum különleges tulajdonságai jelentős érdeklődést váltottak ki a NASA tudósai körében is - nem mindennap bukkan elő olyan élőlény, ami ennyire ellenáll a sugárzásnak. Az űrhajósok számára, akik a hosszú távú küldetéseken jelentős kozmikus sugárzásnak vannak kitéve, a gomba melanintartalma védelmet nyújthat az űrügynökség reményi szerint.

Kísérletek során a gombát a Nemzetközi Űrállomásra juttatták, ahol megfigyelték, hogy az valóban elnyeli a sugárzás egy részét. Egy 26 napos vizsgálatban egy mindössze 1,7 mm vastag gombaréteg 2,17%-kal csökkentette a sugárzást, és becslések szerint egy 21 cm-es réteg már elegendő lenne a Mars felszínén tapasztalható éves dózis jelentős mérséklésére.

A gomba más területeken is igen ígéretes: az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának kutatásai szerint illékony vegyületei felgyorsítják a növények növekedését. Kísérletek során paprika- és dohánynövényeknél figyeltek meg vastagabb szárakat, nagyobb leveleket és erősebb gyökereket, a paprika esetében pedig a terméshozam akár 213%-kal is nőtt, ami egészen döbbenetes növekedés.

A természet hihetetlen ereje

Ennek a nagyon fura gombának a példája is bizonyítja, hogy bolygónkon az élet mindig utat talál, még ott is, ahol a pusztulás uralkodik. Egy olyan apró organizmus, amely a világ egyik legpusztítóbb katasztrófájának helyszínén talált otthonra, most az emberiség jövőjének formálásában játszhat kulcsszerepet. Remekül mutatja nekünk azt, hogy a világunk mennyire lenyűgözően komplex, miközben arra ösztönöz minket, hogy tiszteljük és mélyebben megértsük a természet végtelen kreativitását.

Videó a hihetetlennek tűnő gombafajról:

forrás: BioRXiV, Tellus