Hajmeresztő állításokat tettek tudósok az ókori Egyiptomról, miért titkolják a történelemkönyvek?

Bogár rúzs

A kármin egy olyan festékanyag, amelyet kárminvörös vagy bíborvörös színű festék elkészítéséhez használnak, és ma is alkalmazzák kozmetikai termékek gyártásában. Ezt a színt a lengyel bíborpajzstetű nevű rovarból vonják ki, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ókori Egyiptomban tették. Még Kleopátra is szívesen használt olyan bogarakból készült rúzst.

A sört nem ették és nem itták.

 Az ókori egyiptomiak étrendjének szerves részét képezte a sör. Szinte az egész lakosság fogyasztotta, a fáraóktól a piramisépítőkig. Azonban anyaga tekintetében nem hasonlítható össze a mai sörrel, mivel rendkívül sűrű és főzelékszerű állaga miatt inkább ették, mint itták.

A sírokat úgy rendezték be, mint a házakat, még élelmiszereket is elhelyeztek a halottak mellé.

Az ókori egyiptomiak nagy jelentőséget tulajdonítottak az utóéletnek. Azt hitték, hogy a halál után az elhunyt egy másik világban újjászületik, és szüksége lehet mindarra, ami körülötte volt az előző életében. Ezért a halottak mellé temették kozmetikumaikat, ékszereiket, sőt, ételt és italt is, néha pedig még a háziállatukat vagy rabszolgáikat is.

A gyerekek serdülőkorig nem hordtak ruhát.

Az egyiptomi gyerekeket serdülőkorukig nem öltöztették és nem lábbelizték fel. A tetvesség elkerülése érdekében kopaszra borotválták őket, így kopasz és meztelen – gyöngyökkel és fejpántokkal díszített – gyermekek szaladgáltak mindenfelé.

A férfiak is menstruáltak.

Az egyiptomiak úgy vélték, hogy a férfiak is rendelkeznek menstruációs ciklussal. Ezt a következtetést a vizeletükben látható vér alapján vonták le – noha a nőkétől eltérően ez nem természetes jelenség volt a férfiaknál, hanem a szennyezett ivóvíz miatt a testükbe jutott paraziták által okozott bilharziózis eredménye volt.