Így építhették az egyiptomi piramisokat: megdől minden, amit eddig tudtunk?

Az ókori egyiptomiaknak hatalmas szobrokat és 2,5 tonnás piramis köveket kellett keresztül húzniuk a sivatagon, mindenféle modern mechanikus eszköz nélkül. Egy új kutatás kimutatta, hogy kis mennyiségű víz homokba adagolása jelentősen csökkenti a csúszási súrlódást – ez egy okos trükk, amellyel az egyiptomiak felére csökkentették a szükséges dolgozók számát.

Ez ugyanaz az elv, mint az, hogy ahhoz, hogy jó homokvárat készíts, nem használsz száraz homokot. Víz hozzáadásával a szemek egymáshoz tapadnak, és a kastély megtartja formáját. Ugyanez a helyzet a homok szállításával: a víz hozzáadása csökkenti a homokon mozgó tárgyak csúszási súrlódását, megfelelő nedvesség esetén a vízcseppek összekötik a homokszemcséket.

[[cikk2]]
 
Daniel Bonn, az Amszterdami Egyetem munkatársa által vezetett nemzetközi csapat a száraz és nedves homok csúszási súrlódását tesztelte úgy, hogy egy súlyozott szánt húzott végig a felületen egy tálcán. Száraz homokkal halom keletkezne a szán előtt, ami akadályozza a mozgását. Ahogy vizet adtak hozzá, a szán vonzásához szükséges erő és a súrlódás mértéke is csökkent. Ahogy a víz merevebbé tette a homokot, a kupacok egyre kisebbek lettek, mígnem a mozgó szán előtt nem keletkezett akadály.
 
Kísérleteik során kiderült, hogy a szükséges húzóerő a homok merevségével arányosan csökkent. Amikor vizet adtak hozzá, kapilláris hidak keletkeztek; ezek a kis vízcseppek ragasztóként kötik össze a homokszemcséket. Megfelelő mennyiségű vízzel a nedves sivatagi homok körülbelül kétszer olyan merev, mint a száraz homok, így a szán sokkal könnyebben siklik, derült ki a felfedezésből. 

Nagyon meglepett, hogy a húzóerő mennyivel csökkenthető – akár 50 százalékkal –, ami azt jelenti, hogy az egyiptomiaknak csak az emberek felére volt szükségük, mint amire alapból gondolnánk 

- mondta Daniel Bonn, számolt be róla az Ifl Science.

Íme egy elképesztő videó az egyiptomi piramisok fejlődéséről: