Nincs több titok, ők építették az egyiptomi Nagy Szfinxet? Tudósok meggyőző eredményre jutottak

A Nagy Szfinx az afrikai ország egyik legikonikusabb alkotása, amely kutatók és zakértők ezreit babonázza meg, és persze turisták millióit évente, akik azért indulnak el részben Egyiptomba, hogy láthassák ezt  lenyűgöző alkotást a maga természetes formájában is a sivatag szélén, Kairó határában a nagy piramisok szomszédságában. Természetesen nem csoda, hogy az épület már korábban is tudósok, és persze összeesküvé-elmélet hívők ezreit ihlette meg, utóbbiak szerint egy átjárót rejthet az emberfejű lény, méghozzá egy rejett világ tudásába, vagy éppen egyenesen az elsüllyedt Atlantiszba.

Amúgy korábban Napóleont is bűvöletébe ejtette az építmény, az új filmben is láthatjuk majd a hadvezér társaságában.

Komoly vita folyik arról is, hogy a Szfinx hány éves lehet, hisz sok tudós azt állítja, hogy 10 ezer évnél is idősebb lehet az építmény. Ám most egy kutatás megint új megvilágításba helyezi a tudásunkat a remekműről. Régóta él a szakértő berkekben egy olyan feltételezés, hogy a Szfinxet valójában az egyiptomiak csak félig-meddig készítették, a többit a természet végezte el. Ezen feltételezés alapja az, hogy a Szfinx oroszlánteste természetes képződmény lehetett, erózió alakíthatta ki, és ennek adtak egy formát később az egyiptomiak faragással, de a test természetes úton keletkezett. A New York-i Egyetem kutatói most ezt szimulálták, és arra jutottak, hogy az elmélet valós talapzaton nyugodhat, és igaz lehet.

A kutatóknak ezzel az eljárással, víz és szél közreműködésével sikerült létrehozniuk ilyen alakú testet tehát, nem légbőlkapott az elmélet tehát, hogy egyiptomiak építhették a Nagy Szfinxet, de már úgy, hogy a természet az alapzatot megalkotta számukra.

Így néz ki a Szfinx felülről, ritkán látható ilyen szögből:

(via Popular Mechanics)