Magyarországon itt találkozhatsz az igazi finn Mikulással még ma - Joulupukki teljesítheti a te kívánságodat is
Olvass tovább...
Ahhoz mi magyarok már hozzászoktunk, hogy ha Európában utazunk, nem igazán találkozunk olyan nyelvrokonnal, akinek a beszédéből bármit is értenénk (egy helsinkii utazás előtt frissítsük fel legalább az angolunkat, mert rokonság ide-oda, a magyarral nem fogunk messzire menni), de ha esetleg Szibériában utazgatnánk, nagy meglepetés is érhet minket.
Az internetnek hála korábban soha nem tapasztalt mértékben nyílt ki a világ. Ezzel párhuzamosan a macskás videók száma is hihetlen módon megemelkedett, okosan használva azonban az emberiség tudásanyagának elképesztő kincsesbányájába merülhetünk le.
Általános iskolás diákként a korai nyelvtanórák egyik legizgalmasabb része szokott lenni a magyar nyelv eredetének tanulása. Megtanuljuk, hogy a finnugor nyelvcsaládba tartozik nyelvünk, szegről végről távoli unokatestvérünk a finn nyelv. A rokonnyelvek listája a finnel még nem ér véget, szerencsére a nyelvtankönyvek hoznak más példákat is rájuk.
Olvass tovább...
Itt azonban hamar értetlenül bámulnak a diákok - a többi rokon nyelvünk meglehetősen összezavaró. Szamojéd, hanti, manysi? Azok meg kik? Az ő nyelvük hasonlít a magyarhoz? Szamojéd nyelviskola reklámmal nem nagyon találkozunk, és egy életet le lehet élni anélkül, hogy bármikor felbukkannának a hanti-manysik a negyedikes nyelvtanóra után.
Azonban hála a világhálónak, a nyelvészet után érdeklődö, kíváncsi emberek ma már egy-két kattintással sokkal többet tudhatnak meg ezekről a nyelvekről, hangfelvételek is rendelkezésre állnak - a manysik számolásától pedig kizárt hogy ne essen le az állad.
Olvass tovább...
A manysik nem túl nagy lélekszámú (egy 2010-es népszámlási adat alapján 17.500), Nyugat-Szibéria barátságtalan sztyeppéin élő nép. A finnugor elmélet szerint legközelebbi nyelvrokonaink. A szóalakok hasonlósága közel sem minden esetben utal nyelvrokonságra, elég csak a rengeteg latin-görög eredetű szóra gondolni, ami a legtöbb euórpai nyelvben gyakorlatilag ugyanúgy mondunk (hozzáigazítva mindig az adott nyelv hangkészletéhez és nyelvtani szabályaihoz) - a számnevek azonban már árulkodóbbak lehetnek. A magyar számnevek eléggé egyediek, nem latin eredetűek, és egy külföldi nem igazán tudja megtippelni csak a hangzásból hogy hanyas számról is beszélünk.
Egytől százig a számokat ez a nyugat-szibériai nép majdhogynem úgyanúgy mondja, mint mi itt a Kárpát-medencében. HIhetetlen érdekes élmény, mintha valami erős akcentussal beszélt, furcsa magyart hallanánk. Elképesző, hogy legközelebbi nyelvrokonainkhoz Szibériába kell vendégségbe mennünk, de úgy tűnik igaz. Mi itt a szerkesztőségben már alig várjuk a magyarországi manysi nyelviskolák elterjedését és a cserediák-programokat, a finnugor barátság erősítése jegyében.