A magyar kalandor hihetetlen története, aki Szibériából menekülve Madagaszkár trónjáig jutott

A jólismert magyar virtust aligha kell bemutatnunk. Már őseink is sikeresen bizonyították Európának és a világnak, hogy bátorságban, kalandvágyban és küzdeni tudásban nagyon kevesen vetekedhetnek velünk. A nagy kalandozások és felfedezések kora ugyan lejárt már, de legnagyobb hőseink emléke máig él. Közülük is kiemelkedik egy olyan ember, aki fiatalkori drámája dacára a fél világ történelemkönyvébe beírta magát, erre rajta kívül talán egyetlen magyar sem volt még képes.

A nemesi származású Benyói és urbanói Benyovszky Móric gróf 1741-ben a Nyitra megyei Verbón született és ki gondolta volna akkoriban, hogy micsoda pályafutás vár rá. Szinte az egész akkor ismert világot bejárva kora legnagyobb kalandorává válik, akinek mesés fordulatokban gazdag élete bármely amerikai filmen túltesz.

14 éves korában kezd katonáskodni és míg ő távol van otthonától, rokonai sikeresen kiforgatják vagyonából. A heves vérmérsékletű nemes hazatérve fegyverrel akar elégtételt venni, amiért száműzetés lett a jutalma.

Hollandiában és Németországban kitanulta a hajókészítés és hajózás tudományát, majd Lengyelországban élő rokona birtokán telepedik le. A Múlt-kor írása alapján innentől válik filmszerűen izgalmassá az élete.

Belekeveredik egy Oroszország elleni háborúba, amiben egészen tábornoki rangig jut, majd többször is fogságba esik. Szibériai rabságából lázadást szítva egy hajó segítségével megszökik, azonban nem egyedül: 96 társa mellett a kormányzó szépséges lánya is vele tart, immáron a feleségeként.

Alaszka partjait érintve egészen Japánig jut, majd onnan visszatérve a párizsi uralkodói udvar felé veszi az irányt. XV. Lajos francia királyt sikerül meggyőznie róla, hogy a franciáknak mekkora szükségük lenne Madagaszkár meghódítására, ezért megkapja, amit kért, pénzt és támogatást expedíciójához.

A szigetre lépve megalapította Louisbourg erődvároskáját és sebesen nekilátott a belső területek felfedezésének. Történetében innentől kezdve egyre erősebben keverednek a történelmileg is hiteles részletek a mesés, vagy legalábbis nehezen ellenőrizhető elemekkel. 1776-ban a malgas törzsfők Benyovszkyban grófban felfedezték őseik reinkarnálódását, ezért a világutazó kalandort elmondása szerint fejedelmükké választották.

Miután elveszítette a franciák támogatását, hazatért, de nyughatatlan vére miatt nem pihenhetett sokáig tétlenül. Ismét megpróbált segítséget szerezni, hogy folytathassa Madagaszkár gyarmatosítását, azonban sem Bécsben, sem pedig Londonban nem támogatták kockázatos terveit. Végül egy baltimore-i kereskedő segítségével térhetett vissza szeretett szigetére, ahol a bennszülöttek barátként üdvözölték.

A szerencsével sajnos mindig hadilábon állt a bátor és állhatatos gróf, hiszen amerikai támogatói is magára hagyták, de ő még mindig nem adta fel a reményt. Újdonsült népe tagjaiból sereget szervezve elfoglalt több francia érdekeltséget, ekkor azonban a végzet kardja már ott lebegett a feje felett.

A dühös franciák csapatokat küldtek a szigetre és az ellenük folytatott harcban, 1786. május 23-án sajnos a legkalandosabb életű magyar, Benyovszky Móric gróf is életét vesztette.

Kalandja ugyan véget ért ekkor, de hírneve sosem halványult el. A szó legnemesebb értelmében vett kalandorként és felfedezőként örökre beírta magát a történelemkönyvekbe. Emlékét nem csupán Magyarországon őrizzük, hanem Madagaszkáron is, ahol halála századik évfordulóján obeliszket emeltek a tiszteletére, a sziget fővárosában pedig utca is viseli a nevét.