Falfirkákat fedeztek fel a régészek Pompeiiben, megváltozhat az egész történelmünk

Politikai falfirkákat fedeztek fel a régészek Pompeii, a vulkánkitörés által elpusztított ősi olasz város maradványai között. A város egyik leghosszabb utcáján, a Via di Nola mentén található épület falain találtak rá az érdekes firkákra.

Ijesztő fordulatot vett egy nő élete, miután Olaszországból köveket vitt haza - persze különleges ősi tárgyak voltak ezek Pompeiiből

Olvass tovább...

A falra tett feljegyzések egy Aulus Rustius Verus nevű jelöltet említenek, aki a hivatalért indulhatott annak idején. Szakértők szerint kenyérért cserébe vesztegethette meg a szavazókat. Ebben a kampányban a jelölt az „aedilis” szerepre pályázott – egyfajta bíró, aki a középületek karbantartásáért felel.

A római korban általában az épületek külsején helyezkedtek el a szavazókat megingatni próbáló politikai feliratok. Az a tény, hogy ezek az épület belső falain voltak, szokatlan, de nem megmagyarázhatatlan.

- áll a Pompei Régészeti Park közleményében, akik bejelentették az új felfedezést.

A történészek úgy vélik, hogy Verust és támogatóit a közeli Vezúv katasztrofális kitörése érinthette i.sz. 79-ben. A vulkán gyorsan mozgó gáz- és vulkáni részecskéket lövellt ki magából, amelyek olyan forróak voltak, hogy valószínűleg egész egyszerűen elpárologtatta az áldozatokat.

Pompeji környékén már más feliratokat is találtak, amelyek Aulus Rustius Verus nevét viselik, amely arra utal, hogy fontos személyiség volt, és sikeresen megválasztották. Dr. Andrew Sillett, az Oxfordi Egyetem klasszikusok oktatója a Daily Mailnek nyilatkozva elmondta, hogy az ősi alakról nem tudják, hogy pontosan mit csinált a katasztrófa idején, de abban biztosak, hogy Pompeii térségében tevékenykedett. Azt is feltételezik róla, hogy a koraveli város egyik legnagyobb és legfényűzőbb házának (a Centenáriumi Háznak) a tulajdonosa volt.

Az új politikai feliratokat egyébként egy olyan helyiségben fedezték fel, ahol a lararium, a ház házi oltára és a szellemek szentélye volt. Szintén az épületben találhatók egy nagy kemence maradványai – ez azt jelzi, hogy pékségnek adott otthont az i.sz. 79-es végzetes kitörésig tartó években. A pékség egy kampányházban mellékesnek tűnhet, de a kutatók szerint ez rávilágít a korabeli politikai gyakorlatra. Maria Chiara Scappaticcio, a nápolyi Federico II Egyetem latin professzora szerint valószínűleg kenyeret adtak a helyiek szavazataikért cserébe.